Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 16. (Szolnok, 2001)

TANULMÁNYOK - Elek György: Adalékok Karcag város népesedésének és egészségügyének történetéhez II. 1800-1849. / 39. o.

Karcagról összesen 670 fő költözött el a bácskai Moravicára. A hivatalos adatok legalábbis ennyi kivándorlóról tudnak, az 1785. évi népszámlálás mégis 7248 lakost talált Karcagon. Tehát a kivándorlók tényleges száma megközelítette a kilencszáz főt. 1785-89 között a természetes szaporodás 562 fő (7810 lakos), 1790-99 között 1195, azaz a város népessége a 18-19. század fordulóján valamivel meghaladja a 9000 föt, s ezzel Karcag városa a Nagykun Kerület legnépesebb települése. A vizsgálat alá vont időszakra már régen elültek a redempció hozta társadalmi mozgolódások, amelyek utolsó eseménye a bácskai kiköltözés volt. Ezt követően 1790-1815 között a francia háborúk okoztak nagyobb megpróbáltatásokat, bár a vidéket a hadműveletek egyáltalán nem érintették. A háború hatására a település közterhei (fuvarozás, katonaállítás) növekedtek, s a jászkunokra kötelező insurrectiót is elrendelték. A háború végeztével több mint három évtizedes békés korszak vette kezdetét. Jól megfigyelhető ez a népességszám növekedésében, amelyet azonban korszakonként, elsősorban az 1830-1849 közötti két évtizedben, számos külső tényező befolyásolt, egészen addig, hogy a két évtized természetes szaporodása a töredékére csökkent, s ez csak részben tudható be különféle járványos betegségeknek (himlő, kolera), valamint az akkor még gyógyíthatatlan fertőzőbetegségek (tüdővész) gyors előretörésének. Házasságkötések A házasságra lépők száma az öt évtized összesített adatai szerint folyamatos emelkedést mutat, csak a '40-es években találkozunk kisebb mértékű csökkenéssel. A házasságkötések számának emelkedése a lakosság számának gyarapodására utal, de az évtizedeken belül jelentős hullámzás figyelhető meg. Kivétel ez alól a katolikusok közössége, ahol az első évtizedhez képest 2,6szeresére, 45-ről 116-ra emelkedik. A katolikusok azonban a város lakosságának töredékét (a záró évben 7-8%-át) jelentik, a meghatározó népességgyarapító erőt a reformátusok képviselik. A házasságkötések számát minden évben, évtizedben jelentősen befolyásolják a NAGY KÁLOZI Balázs: Jászkunsági reformátusok leköltözése Bácskába... Bp. 1942. A természetes szaporodás 1780-1784-ben 670 lélek a becsült népességszám 1784. év végén tehát 8.114 fó. THIRRING Gusztáv: Magyarország II. József korában Bp. 1938. 115. p. 40