Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 16. (Szolnok, 2001)

ADATTÁR - Papp Izabella: Jászkunsági görög kereskedők végrendeletei a XVIII-XX. századból / 299. o.

mint a legszegényebbek igen fontosnak tartották, a görög egyház számára történő hagyományozást, de gyakran juttattak bizonyos összegeket az ország legkülönbözőbb részén élő honfitársaiknak, még akkor is, ha nem álltak rokonságban egymással. A görögök számára II. József rendelete tette lehetővé az ortodox templomok építését, ennek nyomán épült fel Karcagon a Jászkunság egyetlen görög temploma 1794-ben. A nagykunsági görögök ezt követően nagy összegekkel, jelentős adományokkal támogatták egyházukat s a végrendeletekben is kiemelt helyet kapott az egyházra történő hagyományozás. A kunhegyesi Demeter Kristóf 1809-ben szántóföldjét és készpénzvagyonának jelentős részét hagyta a karcagi egyházra, az utód nélkül elhalt karcagi Szappanos János pedig 2000 forintot hagyományozott a görög templomra (5. és 6. sz. végrendelet). A túrkevei Diamandi Zsófia 1858-ban mindhárom vallás templomairól megemlékezett, de míg a katolikus és református egyházra 200200 Ft-ot, a karcagi görög egyház számára nagyobb összeget, 600 forintot hagyott. (16. sz. végrendelet) A karcagi görög templom elkészülte előtt is fontosnak tartották az egyházra történő hagyományozást, ezért a XVIII. század végén a végrendelkezők olykor az ország szinte valamennyi ortodox imaházáról, templomáról megemlékeztek végrendeleteikben. Ezáltal fontos információkat kaphatunk az egyes görög templomok építésének idejéről is. Kristóf András 1781-ben keletkezett végrendeletében például valamennyi már meglévő görög templomra hagy bizonyos összeget "magunk temploma' megjelöléssel. Hagyományoz a pesti Szent György templomra, a ráckevei, az egri, komáromi, esztergomi, győri, kecskeméti és budai templomokra, imaházakra is, tehát mindazokra, amelyek ebben az időben már működtek az országban. Végrendeletéből az is látható, hogy nem tesz különbséget a szerb, illetve görög alapítású templomok között, ezekben a templomokban ugyanis gyakran felváltva folytak a görög, illetve szerb nyelvű szertartások. (1. sz. végrendelet) Morzál István 1794-ben írott végrendeletében a Pesten "építésben lévő" Boldogságos Szűz templomára kívánt hagyományozni 1000 forintot, de hagyott - mint írta - " a gyöngyösi nemzetünk részére most épülő templomunkra" is. (3. sz. végrendelet) A jászberényi görögök - miután a városban nem épült görög templom - a gyöngyösi és egri görög templom szertartásain vettek részt, sokukat családi, rokonsági kapcsolataik is ide kötötték. A csekély vagyonnal rendelkező NAGY Márta: A karcagi görög templom ikonosztázionja. In: Zounuk 3. Szolnok, 1988. 21-50. p. A bevezetőben a végrendeletek forrásközlésben szereplő sorszámát tüntetjük fel, a levéltári jelzetek az egyes forrásoknál szerepelnek. 302