Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 16. (Szolnok, 2001)

ADATTÁR - Cseh Géza: II. Frigyes porosz király levelei a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárban / 281. o.

csupán három hónapnál rövidebb időre vonhatták meg. A főtiszteket sújtó hadbírósági ítéleteket csak a felsőbb hadvezetés jóváhagyása után foganatosíthatták. A porosz király személyes jellegű levelei szokatlanul bizalmas és emberséges hangvételüek. Szinte polgárias stílust tükröznek a Habsburg uralkodóház tagjainak merev és arisztokratikus levelezési formájához képest. A poroszok rideg magatartása és rugalmatlansága közhelyként ivódott be felfogásunkba, melyet a XX. században jellemző német militarizmus, sőt a nácizmus erőltetett történeti visszavetítése alapozott meg valójában. Nagy Frigyes személyét, politikai rendszerét és katonai sikereit Adolf Hitler is példaképnek tekintette, noha a hódítási szándékon kívül más rokon vonás nem mutatható ki közöttük. Az 1945 utáni, osztályszempontú történetírás ugyancsak ezt a szemléletet erősítette. Az 1871. évi német egyesítés előtti Poroszországot afféle elmaradott, kizárólag hódításra berendezkedett katonaállamnak, a porosz királyokat, köztük is különösen II. Frigyest, a legerőszakosabb önkényuralkodóknak tekintették, alig említve Nagy Frigyesnek a felvilágosodás eszméjéhez és személy szerint Voltaire-hez fűződő szoros kapcsolatát, franciás műveltségét. A porosz királyok már a XVI. századtól kezdve szívesen fogadták be más kultúrák képviselőit, kiváltképpen, ha szakismeretüket Poroszország felemelése érdekében kamatoztathatták. Először a hugenottákat, a Szent Bertalan éji vérengzés után elmenekült francia protestánsokat, majd zsidókat, németalföldieket és Salzburg környékéről elűzött protestáns osztrákokat telepítettek le, akik a túlnyomóan agrár ország iparának és kereskedelmének fellendülését megalapozták. Poroszország II. Frigyes uralkodása idején, 1740-1786 között vált a Habsburg Birodalommal és Franciaországgal egyenrangú, igazi európai hatalommá, amely egy évszázaddal később Németország egyesítésében döntő szerepet tölthetett be. Frigyes a porosz a porosz has hadigépezetté fejlesztette, melynek kiképzési és harcászati módszereit később más országokban is mintának tekintették. A porosz sereg legénységi állományának jelentős hányadát és a tisztikar tagságának nagy részét külföldiek alkották. A könnyűlovasságban sok magyar szolgált és a kiképzést is jórészt Magyarországról érkezett huszártisztek végezték. Györy tábornok és honfitársai a porosz hadsereg reformjának végrehajtásához jelentősen hozzájárultak. Működésük közvetett módon Poroszország későbbi sorsának alakulására, a porosz példát követő országok hadsereg reformjára, sőt talán még a német egyesítésre is hatást gyakorolt. 294