Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 16. (Szolnok, 2001)

TANULMÁNYOK - Bagi Gábor: Szolnok visszafoglalása 1685-ben, és jelentősége a török elleni felszabadító háborúk első szakaszában / 9. o.

harcban a szerbek is a törökök ellen fordultak. A kettős siker eredményeképp mintegy 900-1.000 török esett el, és több száz fogságba került. A keresztény oldalon viszont csak 30 német és pár magyar elestét említették. E sikerekkel a magyarországi török hódoltság legtöbb belső katonai-utánpótlási útvonalát Buda, Hatvan és Eger irányában sikerült elvágni, illetve bizonytalanná tenni. A tél folyamán keresztény csapatok álltak Tiszakürtön is, talán a Kun szentmárton és Csongrád felé vivő utak biztosítására. Az oszmán hadvezetés a Thököly baklövésnek minősülő elfogatását követő válságot új nagyvezér kinevezésével oldotta meg. Ez Thökölyt szabadon bocsájtatta, majd Cserkesz Ahmed pasát magyarországi szerdáira (vezérré) nevezte ki. Feladatául szabta Buda, valamint Eger és Hatvan utánpótlásának megszervezését (főképp Szeged várára, és az ottani átkelőhelyre és ideiglenes hajóhídra támaszkodva), illetve Szolnok visszavételét, vagy az itteni csapatok 11 körülzárását. E kísérletek azonban már megkésettek voltak. Mercy és Heissler 1686. január 2-án megtámadta Szegedet. A várat ugyan nem sikerült bevenni, de az ott talált javakat, élelmiszereket elzsákmányolták, sőt minden hámos és igás ökröt elvittek. A harmadik napon a császáriak a várost felgyújtották. A szegediek megpróbáltatásai azonban még nem értek véget.

32 A török a kudarc ellenére sem tett le a Buda ellátásának tervéről, a Szolnok környékén szállásoló császári ezredek miatt azonban ez öngyilkos vállalkozásnak bizonyult. A szegedi lakosok a híreket időben megvitték Szolnokra, sőt Mercynek erről még a Haditanácsot is ideje volt tájékoztatni. Állítólag egész Bécs tudott a tervezett keresztény hadműveletről. 1686. január 22. táján a Budára induló, és mintegy 3.000 török által kísért nagy szállítmányt Szegedtől nem messze Heissler vértesei és dragonyosai, valamint Petneházy SCHERER Ferenc: Gyula város története. I. köt. Gyula, 1938. 250. p., CZIGÁNY István: A török kori Arad és az azt követő időszak. In.: Az aradi vár története. Bp., 1998. 56. p.; Scherer Gyula városának felégetését 1686-ra teszi, egyesek viszont az 1685 végi hadjárathoz kötik. Lásd még VARGA J. János: A Tiszántúl felszabadítása a török uralom alól. In.: A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve, XI. Debrecen, 1984. 5-15. p. BÁLINTNÉ MIKES K„ i.m. 116. p. SUGÁRI., 1987. 112. p. SZAKÁLY Ferenc: A török kiűzésétől a szatmári békéig. In.: Szeged története. 2. köt. (1686-1849)/Szerk.: Farkas József./Szeged, 1985. 16. p. 26