Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 16. (Szolnok, 2001)
ADATTÁR - Benedek Gyula: Jász-Nagykun-Szolnok megye iratai 1601-1700 / 195. o.
Tiszaszeg [Tysza Szögh] falubirtok [...] Mind búzából, mind tavasziakból tartoznak, az lázadók miatt, fel nem hordhatták, Fokorú [Fokoro] falubirtok [...] Ezek mind búzájokból, mind tavasziakkal tartoznak, Alattyán és Süly [Szüly] falubirtokok Ezeknek az két falunak minden mezejeket az jégeső elverte, 7 8 Cserőköz falubirtok [...] Ezek csak halászok, nincsen szántóföldjük Puszták: Bő [beü], Szög [Szék], Szentivány [Szent Ivany] Kúria: Kürt [kurtt] 10 Kis hevesi járás: Ezen járásbeli [Processushely] faluk mind tartoznak, nem is írtuk össze [conscribáltuk] őket, mivel az lázadók [Rebellisek] 11 mindennap köztük voltak, nem engedték felírni őfelsége dézsmájára. 10 ii Tizenegy jobbágy és kilenc kereszténypénzes név szerint összeírva. Nyolc jobbágy és öt kereszténypénzes név szerint összeírva. Cserőköz ma már nem létezik, területét a Tisza-tóval elárasztották. Tíz halász név szerint összeírva. Talán Homorszögröl van szó. Jászkürtröl van szó, amely akkor nemesi udvartelek volt. A lázadók a Wesselényi-összeesküvés megtorlása elől a Partiumba menekült „bujdosókból" verbuválódtak. A felkelésük 1672 augusztus és október között tartott. Kassa irányába fegyveresen támadtak, a törökök által megszállt Tisza menti részeket pedig harc nélkül elfoglalták, hogy ezeket megakadályozzák a királynak való adózásban. A felkelők vezére Petrőczi István volt, a felkelők állománya pedig protestáns köznemesekből, szökött jobbágyokból, elbocsátott végvári katonákból, armális nemesekből, üldözött földbirtokosokból és a Wesselényi-összeesküvésben tevőlegesen résztvevőkből állt. Harcuk a bécsi udvar és a katolikus egyház ellen irányult. 253
