Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 16. (Szolnok, 2001)

TANULMÁNYOK - Bagi Gábor: Szolnok visszafoglalása 1685-ben, és jelentősége a török elleni felszabadító háborúk első szakaszában / 9. o.

Szolnok visszafoglalásának főbb kérdései Szolnok felszabadításával kapcsolatban máig számos bizonytalan pont van. Ezek közül az alábbiakban csak néhányat említünk. 1. Tisztázatlan a visszafoglalás pontos dátuma. A legtöbb forrás október 18-át említ, és annyi bizonyos, hogy Mercy hadijelentése szerint 19-én Szolnok már keresztény kézben volt. Sugár István egyik utolsó munkájában 19-e szerepel, a logikai okfejtés hibái miatt - a török nem biztos, hogy a 24 órai fegyverszünet után, hanem esetleg az alatt gyújtotta fel a várat - azonban az előző napi dátum is megengedhető. Számos német szakmunka is ekkorra teszi a település elfoglalását. Megdöntöttnek tekinthető ugyanakkor Bánlaky (Breith) József hadtörténetének október 12-i dátuma, mit egyik korábbi munkájában még Sugár István is idézett. 2. Ugyancsak kérdéses Antonio Caraffa altábornagy csapatainak részvétele Szolnok visszavételében. Ezt szintén Sugár István vetette fel, Borovszky megyetörténete alapján. Caraffát azonban a korabeli leírások itt nem említik, mindenki csak Mercyt és Heisslert emelte ki. A kérdés eldöntés mindazonáltal további vizsgálatokat igényel. 3. Alaposan bonyolítja a Szolnok visszafoglalásával kapcsolatos leírásokat Csonkaréti Károly hadtörténésznek - a magyar és osztrák-magyar hadihajózás története legjobb ismerőjének - "Hadihajók a Dunán" című népszerűsítőösszefoglaló munkája. Ez az alábbiakat idézi Szolnok visszafoglalásával kapcsolatban: "Szolnok felszabadítására egy császári hajóépítő-mester a helyszínen építtetett három különleges ostromgályát, s a tűz ellen vízbe áztatott bivalybőrökkel burkolták őket. A hajókat olyan magasra - emeletesre - építették, mint Szolnok várának a Tiszára néző bástyái. így a hajókról ágyútüzet lehetett rázúdítani a bástyák mögé, a védők közé is. Amikor a három monstrum a bástyákig hatolt, először a törökök ugráltak át a hajókra. A kézitusa három óra hosszat tartott, és a törökök vereségével végződött. Sikerült őket a hajókról, majd a bástyákról is elűzni. Szolnok bevételében - a korabeli megállapítások szerint - a három SUGÁR L, 1987. 91. p.; 19-i dátumot hoz még SZAKÁLY F., 1986. 47. p. BÁNLAKY J., 1941. 153. p.; SUGÁR I., 1983. 75. p. SUGÁRI., 1987. 89-90. p. 20