Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 16. (Szolnok, 2001)

TANULMÁNYOK - Urbán László: Környezetformáló tényezők a nagykunsági városokban a kollektivizálás idején / 147. o.

mosta a műtrágya egy részét. A felhasználók az ötvenes években nem voltak még tudatában annak a később felismert ténynek sem, hogy a kiszórt műtrágyamennyiséget sem tudják a növények megfelelően hasznosítani szerves trágya nélkül. Az 50-es években hiányos ismeretek birtokában alkalmaztak - az átlagosnál nagyobb adagban - kémiai anyagokat. "A műtrágyák a különböző éghajlati és talajviszonyok között különböző eredményeket adnak. Egyes talajtípusokról, amilyenek a Nagykunságban nagyobb területen találhatók, nincs elegendő adat. Ilyenek: a degradált mezőségi, savanyú szikes, javított szikes és rétiagyag talajok." - írták 1960-ban.

119 A növényvédő szerek által okozott károk részben abból adódtak, hogy a kezdetben alkalmazott rovar- és gombaölő szerek "túl tartósak voltak és hatásuk túl széles körű".

120 Olyan, lassan lebomló és az egészségre különösen ártalmas szereket is használtak, mint a később betiltott DDT. 121 A használat módjából adódó környezetszennyezésre utal több vonatkozásban az 1959 évi - többek között Túrkevén is végzett - vegyszeres gyomirtás tapasztalatairól szóló beszámoló. Ebből kitűnik, hogy olyan vegyszer (Dikonirt) esetében, amelynél az oldás mechanikus, kézzel történő segítése mellett is volt szermaradvány, a permetezve való gyomirtás mellett "számosan a könnyebb, a csábítóbb, porozva való gyomirtást alkalmazzák", a rizs esetében pedig - bár a külföldi szakvélemények ezt "határozottan ellenzik" - egyszerűen a vízbe szórják.

122 Az elemzés említést tesz arról is, hogy a Krezonit F nevű vegyszerrel - amelynek "további gyártása meg fog szűnni" - Karcagon felemelt adaggal ÁGH László: Nagykunsági műtrágyázás! kísérletek. In: Jászkunság 1960/2., 59. p. MÁRTA Ferenc: A kémia lehetőségei és feladatai. Ezredforduló 1998/3., 9. p. A DDT lebomlási idejére vonatkozóan különböző adatok állnak rendelkezésünkre. Egyik szerint ez a vegyszer egyszeri kezelés után a talajban még 9 évig kimutatható volt. Másik 1998-ból származó - forrásunk szerint "nagy számban előfordulnak olyan talajminták, amelyekből az 1950-1960-as években nagy mennyiségben használt DDT és HCH inszekticid hatóanyagok még ma is kimutathatók." BURUCS Kornélia: Vízszennyezés Magyarországon 1949-1980. In: História, 1987/2. 20. p. és KEREKES Sándor - KISS Károly: Termelés, piac, természeti környezet. Bp., 1998. 128. p. VÁCZY M. 1960. 107. és 109. p. A visszamaradt mennyiség 6 kg-os tételnél 12 dkg volt a korabeli elemzés szerint. Uo. 107. P178