Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 16. (Szolnok, 2001)

TANULMÁNYOK - Urbán László: Környezetformáló tényezők a nagykunsági városokban a kollektivizálás idején / 147. o.

nél 1954-ben a sertés állomány 30%-a hullott el. A vázolt problémák környezeti hatásai sokrétűek voltak. A gyors és erőltetett kollektivizálás nyomán keletkezett súlyos nehézségek eleve lehetetlenné tették, hogy a korábbi, alapvetően a természeti környezet adta feltételekhez alkalmazkodó gazdálkodási szemlélet fennmaradjon. A növénytermesztés területén az ötvenes években általában is, a négy város esetében pedig különösképpen megmutatkozott a nagyüzemi termelés "egyik alapvető hibája", hegy "mellőzte a természeti körülményekkel összhangban lévő tájtermelést."

7 A nagy táblás gazdálkodás itt hamarabb alakult ki. A munkaerőhiány és a kötelező vetésterületi előírások azzal a következménnyel jártak, hogy a vetésszerkezet eltorzult, a takarmánytermelésre nem jutott elég hely és a szántóföldi növénytermelésben a jól gépesíthető fajták váltak uralkodókká, függetlenül attól, hogy a helyi viszonyokhoz mennyire illeszkedtek egyébként. A gabonatermelés - megfelelő növényvédelemmel alá nem támasztott térnyerése miatt a szántóterületek nagymértékben elgyomosodtak. Ez Túrkeve esetében már 1955 elején, Karcagon 1957 tavaszán is dokumentálható, 1959-ben pedig a négyzetméterenként több száz db gyomról számoltak be Túrkevéről és Karcagról a megyében jellemző 70-80-nal szemben.

71 A helyzet ilyen alakulásában nagy szerepet játszott a vetésforgó alkalmazásának háttérbe szorulása, számottevő mértékben a vetésterületi előírások miatt.

72 A gyomosodást nagymértékben elősegítette a parlagterületek megnövekedése. A Az 1955. január 10-20-ig tartott általános vizsgálatról készült jelentés. SZML MDP 39. f. 2. fcs. 203. őe. SURÁNYI Béla: Földterület - művelési ág - földhasznosítás Magyarországon a XX. században. In: Agrártörténeti Szemle, 1994/1-4., 393. p. "A tájtermesztés nem más, mint a termőhelyi adottságokhoz igazított termelési szerkezet, az ehhez illeszkedő ráfordítások összetételével, minőségével, igazodva a mindenkori piaci igényekhez". LÁNG István: A fenntartható fejlődés alföldi vonatkozásai. In: Agrárvilág az Alföldön, 1994. 11. p. SZML MDP 39. f. 2. fcs. 203. őe, SZML Szolnok MTVB Mg. Oszt. szám nélk. ir. 118. doboz és VÁCZY Mihály: Az 1959. évi vegyszeres gyomirtás tanulságai. In: Jászkunság, 1960/3., 107. p. Egy 1955. április 7.-i feljegyzés szerint a kisújszállási Ady tsz-ben az elvetett gabona háromnegyed része kalászos után lett vetve. SZML MDP 39. f. 2. fcs. 183. őe. 168