Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 16. (Szolnok, 2001)
TANULMÁNYOK - Urbán László: Környezetformáló tényezők a nagykunsági városokban a kollektivizálás idején / 147. o.
Tiszántúl egy része természetátalakító terveinek kidolgozását. A határozat célja "a mezőgazdasági termelés magasabb színvonalának biztosítása". A javaslat szerzői utalnak arra, hogy programjuk a hasonló szovjet tervek tapasztalataira épül és egy nagyobb léptékű munka első eleme. "Még mielőtt az egész országra vonatkozó természetátalakító terv elkészítésére sor kerülne, el kell végeznünk a Tiszántúl egy részére vonatkozó természetátalakítás tervezői munkáját." hangoztatják. A terv megvalósítására "a Tisza, az épülő Tiszalöktől a keleti főcsatorna, a Berettyó, a Körösök által bezárt mintegy 1.286.000 kat. holdat kitevő terület jön számításba." A térség kiválasztását négy indokkal támasztották alá. Elsőként emelték ki, hogy "ezen a területen haladt leggyorsabban mezőgazdaságunk szocialista szektorának fejlődése, itt van többek között a 4 termelőszövetkezeti város is", másodikként azt, hogy "a tiszalöki erőmű, az öntöző főcsatorna folyamatban levő építkezései nagyarányú öntözéses gazdálkodást, talajjavítást, erdősítést, fejlett növénytermesztési kultúra megteremtését és fokozott mértékű állattenyésztést tesznek lehetővé, amiből közvetlenül folyik az eddig elmaradt iparosodásnak a fejlesztése a mezőgazdasági termékek feldolgozásával kapcsolatban", harmadikként azt, hogy ez a vidék az ország legaszályosabb része és igen sok a rossz minőségű, de javítható talaj, negyedikként azt, hogy "ezen a területen él dolgozó parasztságunk leghaladóbb szellemű része, amely jelenleg a legmostohább körülmények között gazdálkodik". A javaslat irányelveket fogalmazott meg a talajjavításra, az öntözésre, a mezővédő erdősávok és erdők telepítésére, a növénytermesztés és az állattenyésztés fejlesztésére, a gépesítésre, az iparosításra és a közlekedés fejlesztésére. A javaslatban foglalt feladatok részletesebb kimunkálására munkacsoportokat hoztak létre. Egy 1952. november 3.-i dokumentum szerint pl. az Országos Tervhivatal bizottságot állított fel a Tiszántúli Természetátalakító terv talajjavítási és talajvédelmi munkálataira. 43 Az előkészületek ellenére a terv nem valósult meg, sőt 1953 júniusa után az erre irányuló munkálatok is lekerültek a napirendről. 44 Bár a célkitűzések a részkérdésekben - talajjavítás, fásítás, öntözés - vissza-visszatértek a következő években is, a kollektivizálás befejezéséig hasonló, átfogó természetátalakító terv nem került napirendre. MOL FM Növénytermelési Főoszt. 686-107/1952. BELÉNYI Gyula: A hatalom centralizációja és a részpolitikák a szocialista rendszerben (1949-1963). Valóság, 1998/7., 58. p. 160
