Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 16. (Szolnok, 2001)

TANULMÁNYOK - Urbán László: Környezetformáló tényezők a nagykunsági városokban a kollektivizálás idején / 147. o.

elsősorban a Tisza vizének szétterülése folytán a nagykunsági települések határának "kiterjedt mocsarak, állandóan vízzel borított területek foglalták el a felét, kétharmadát".

1 Túrkevén még 1850 körül is meghaladta a 6.000 kh-t az állandó mocsarak területe. Az 1846-tól fél évszázadig tartott Tisza- és a kilencvenes években lezajlott Berettyó szabályozás

3 következtében hatalmas területek váltak földművelésre alkalmassá. Karcag határának "közel kétharmadáról eltűnt a víz", Túrkevén a szántó részaránya 1853-ban még 50% alatt volt, 1935-ben viszont már elérte a 92%-ot.

4 Az átalakulás megváltoztatta a Nagykunság növény- és állatvilágának élettani feltételeit,

5 az eredeti állapotok maradványai kis területekre szorultak vissza - mint pl. Ecsegpuszta - és még ezek nagysága is csökkenő tendenciát mutatott. BELLON Tibor: Beklen (A nagykunsági mezővárosok állattartó gazdálkodása a XVIIIXIX. században). Karcag, 1996. 354. és 340. p. Jász-Nagykun Szolnok vármegye múltja és jelene (szerk.: SCHEFTSIK György) Pécs. 1935.369. p. TÓTH Albert: Az Alföld-program időszerűsége. Jászkunság, 1996/2. 94. p. és: SCHEFTSIK Gy. 1935. 374.p. BELLON Tibor: Györffy István Nagykunsága a századfordulón. Jászkunság, 1984/3., 14. és SCHEFTSIK Gy. 370. p. GYŐRFINÉ KOVÁCS Ilona: A tehéntej feldolgozása, szokásai és hiedelmei Karcagon. In: Szolnok megyei Múzeumi Évkönyv 1973. (szerk.: BALASSA Iván - KAPOSVÁRI Gyula - SELMECZI László) Szolnok. 1973. 297. p. "Ez a terület óriási volt. de most szélei felől évről évre összébb szorongatja az eke., elelszakítva néhány ezer holdnyi legelöt, összébb szorítva egy földdarabot, melynek élete tele volt ősi elemekkel, s éppen ezért bevilágított a letűnt korszakba." - írta Ecsegpusztáról Hermann Ottó 1899-ben. Idézi: Ecsegpuszta természeti védelméről Türke ve. 1993. november 19., 4. p. 150