Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 16. (Szolnok, 2001)
TANULMÁNYOK - Szikszai Mihály: Keskenynyomtávú vasutak Jász-Nagykun-Szolnok megyében / 109. o.
kiegészítő szerepet játszottak a város ipari üzemeinek szállításában. Mégis jelentősek voltak, alkalmazásuk ugyanis sok időt és fáradságot takarított meg az alkalmazottaknak. Összegzés Jász-Nagykun-Szolnok megyében a normál nyomtávú vasútvonalak kiépítése korán megkezdődött és lényegében az I. világháborúig töretlen lendülettel folytatódott. A vasút óriási jelentőséggel bírt a gyatra, sáros ragadós közutakkal ellátott megyében. A közlekedéstől addig elzárt területek a vaspálya révén bekapcsolódtak az ország forgalmába, lehetővé vált áruik, termékeik gyors eljuttatása a piacokra. A vasút a megyében talán Szolnok fejlődésében játszott legmeghatározóbb szerepet. A város a vasútnak köszönheti megyeszékhelyi rangját is. Később több fővonal itt haladt keresztül. Ugyanakkor a megye egyes területein egyáltalán nem épült vasút. A „vasútépítési láz" elmúltával ezeknek a területeknek egyre csökkent az esélyük arra, hogy egyszer az ő határukban is gőzmozdonyok fognak pöfögni. A meg nem valósult vonalak mellett fekvő községek kevés tőkével rendelkeztek a normál nyomtávú vágányok építéséhez. Figyelmük ekkor fordult a keskenynyomtávú vasutak felé. A két világháború közötti közforgalomra tervezett kisvasutak azoknak a vidékeknek az érdekeit képviselik, amelyek kimaradtak a nagyvasutak építéséből. Ezek a tervezetek nem valósultak meg. Ennek oka nemcsak a pénz hiányában kereshető. A megyében egyre több közutat építettek ki erre az időre, ami már megfelelt az új közlekedési eszközöknek az autóbuszoknak és a teherautóknak. Jó üzleti érzékkel megáldott vállalkozók azonnal felismerték, hogy a vasúttól elzárt vidékeket az új motoros járművekkel be lehet kapcsolni a forgalomba. Nem meglepő tehát, ha az első távolsági autóbuszjáratok a megyének éppen a „vasúthiánnyal" küszködő térségeiben jöttek létre (1928 Szolnok Besenyszög, Strompf Pál Jászberény - Nagykáta közt indított járata, 1926 Kunszentmárton - Tiszaug, 1928 Túrkeve - Kisújszállás). Az autóbusz és a teherautó bevált közlekedési eszköz lett, ami érthetővé teszi miért nem épült vasút a megyében a két világháború között. A II. világháború befejezése után a megváltozott birtokstruktúra igényelte a kisvasutak fejlesztését. A nagybirtokok felosztását követően a sok új kisbirtok szállítási igényeinek megfeleltek a kisvasutak. Az első három éves terv során nagyszabású (néha már fantasztikusnak tűnő) elképzeléseket vetettek papírra a gazdasági vasutakkal kapcsolatban. Ismét előkerültek a vasúttól elzárt települések régi vágyai. Ennek a fel lángolásnak köszönhető, hogy a megyében mégis épült két közforgalmú kisvasút. 140
