Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 16. (Szolnok, 2001)
TANULMÁNYOK - Szikszai Mihály: Keskenynyomtávú vasutak Jász-Nagykun-Szolnok megyében / 109. o.
A megmaradt keskeny nyomközű vasutak legnagyobb részén a teherszállítás megszűnt. Ezzel szemben turisztikai, idegenforgalmi értékük került előtérbe. Az ország festői szépségű tájain ma tizenkilenc 760 mm és egy 600 mm nyomtávolságú vasút közlekedik menetrend szerint. Keskenynyomtávolságú közforgalmú vasutak Jász-Nagykun-Szolnok megyében 1847.szeptember 1. mérföldkőnek számít Szolnok város történetében. Ezen a napon adták át István nádor, Széchenyi és Kossuth jelenlétében a PestSzolnok vasútvonalat. A vasút a Bécs - Pozsony - Vác - Pest - Szolnok Debrecen fővonal részét képezte. A vaspálya megjelenése óriási lehetőségeket rejtett Szolnok fejlődése szempontjából. Egymásután épültek ki a vasútvonalak a megye területén, 1857-ben a Szolnok-Debrecen, 1858-ban Szajol Békéscsaba, 1873-ban a Szolnok-Hatvan, 1880-ban a Mezőtúr - Szarvas, 1885ben pedig a Mezőtúr - Túrkeve, az Új szász - Jászapáti, és a Pusztatenyő Kunszentmárton közti vonal nyílt meg. 1887-ben kiépült a Kunszentmárton Szentes, és a Kisújszállás - Kál-Kápolna közti vonal. Ezt követte 1889-ben a Kisújszállás - Dévaványa közti vasútvonal átadása. Mindezek jelentős szerepet játszottak abban, hogy a várost Jász-Nagykun-Szolnok vármegye székhelyének jelölték. A normál nyomtávú vasútépítések nagy korszaka az I. világháborúval lezárult. A két világháború közötti időszakban a megye területén nem épült ilyen nyomtávval vasút. A II. világháborút követően csupán a Kun szentmárton Tiszaug közötti vasútvonal avatására került sor 1952-ben. A Szolnoktól északra fekvő Tisza menti községek véglegesen vasút nélkül maradtak. A vasútvonalak megváltoztatott irányban épültek ki ezért nincs a mai napig sem vasúti összeköttetése Nagykörűnek, Kőteleknek, Tiszasűlynek. A vasútépítésekből kimaradt területek közforgalmának lebonyolítására több elképzelés is született. A tervek között természetesen feltűnnek a keskenynyomtávú vasutak is. Szolnokon a helyi közlekedés megoldására lóvasutat akartak építeni. 1892-ben Jágócsi Péterffy Zsigmond kolozsvári vállalkozó tett ajánlatot. O személyszállításra szolgáló keskenyvágányú lóvasút létesítését tervezte. A lóvasút ügyét 1897-ben Fáy Béla pusztamonostori földbirtokos vetette fel újból. CSEH Géza: A vasúthálózat kiépítése Jász-Nagykun-Szolnok megyében. In: Zounuk 9. Szolnok, 1994. 125. p. 115
