Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 16. (Szolnok, 2001)

TANULMÁNYOK - Szikszai Mihály: Keskenynyomtávú vasutak Jász-Nagykun-Szolnok megyében / 109. o.

A Monarchiában kialakult gyakorlat szerint az állam garanciát vállalt a magán vasúttársaságok által kibocsátott részvények kamatainak fizetésére, még abban az esetben is, ha a szállítás veszteséget hozott. Az országos hálózatba egyre távolabbi vidékeket kívántak bekapcsolni, a kisebb helyi érdekeket szolgáló vonalak csekély forgalma azonban nem vonzotta a vállalkozókat. A vasútépítés iránt mégis oly nagy volt az érdeklődés, hogy ezt a problémát is meg akarták oldani, olcsó vonalak építésével. Ekkor vetődött fel Magyarországon a keskenynyomtávolságú közforgalmú vonalak kiépítésének gondolata. Az egységes hálózati elv következetes alkalmazása, illetve az a körülmény, hogy az átrakás költségei jelentősen megnövelték a szállítás díját ekkor még akadályt képeztek a kisvasutak létesítése előtt. Magyarországon a kormány az 1868-ban kiadott ideiglenes vasút-engedélyezési szabályrendeletével kívánta a magánkezdeményezésen alapuló vasúttársaságok létrehozását elősegíteni. Ezután jött létre 1875-ben az első helyi érdekeket szolgáló magántársaság az Arad-Körösvölgyi Vasút. Az építkezéshez szükséges pénzt a vonal mentén élő és gazdálkodó földbirtokosok és gyártulajdonosok adták össze. Az 1880-ban elfogadott XXX. te. már jelentős enyhítéseket tartalmazott. A törvény egyebek között egyszerűbbé tette a helyiérdekű vasutak (HÉV) engedélyezési eljárását, megkönnyítette az építési és üzemeltetési feltételeket és ismét bevezette a kamatbiztosításos rendszert. Az 1888.évi IV. te. további könnyítéseket vezetett be. Felemelte a magánvasutak támogatásra szánt összegét, továbbá úgy rendelkezett, hogy a szabványszerződések alapján a HÉVek üzemét a MÁV, illetve a kamatgaranciális vasutak kötelesek átvenni. Ez további lendületet adott a HÉV-ek építésének, de ugyanakkor megjelentek a problémák is. A szabványszerződések kedvező feltételeit kihasználó magánvasutak építésénél a MÁV az egységes technikai és üzemi berendezések telepítését végezte. A várható forgalomról azonban nem rendelkezett gazdasági számítással. így sok esetben a forgalmi viszonyokhoz jelentős mértékben túlméretezett vonalak épültek. Ezeknek a bevétele azután messze elmaradt a várt haszontól. így érthető, hogy az érdeklődés középpontjába hamarosan a keskenynyomtávolságú vasutak kerültek. Az első 760 mm-es vasutak építése az Osztrák-Magyar Monarchiában az 1878as évekre nyúlik vissza. Ebben az évben fejezték be a Temesvár - Orsova normál nyomtávú vasútvonal építését. A munkálatokhoz az építkezést végző német cég 760 mm-es nyomtávú kisvasutat használt. Az átadást követően a helyszínen hagyták a kisvasút teljes anyagát. Az év őszén a Boszniát és Hercegovinát megszálló osztrák-magyar csapatok hadvezetősége úgy döntött, a hadsereg utánpótlásának biztosítására vasutat építenek Bosna Bródtól Sarajevóig. A vonal 111