Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 15. (Szolnok, 2000)
TANULMÁNYOK - B. Huszár Éva: Heves megye helyneveinek vizsgálata / 9. o.
bár ebben az esetben is találunk a központ körül Szent előtagú falvakat (Szentmárton, Szentimre). Úgy tűnik, hogy a X. század második harmadától azonos volt a telepítési elv a fejedelmi családban, több generáción keresztül Taksonytól Gézáig, talán Istvánig is. Ettől az elvtől telepítési szempontból annyiban tért el a közvetlen a honfoglalást követő időszak, hogy a magyar törzsek nagyobb bizalmat élveztek a fejedelmi központ védelmezése kapcsán, mint a csatlakozott népek törzsei (ld. Óbuda). Összességében megállapítható, hogy a nemzetségfői központok, az ispáni várak, a királyi udvarházak és a püspöki székhelyek körzete jól átgondolt, tudatossággal szervezett és egyben zárt körzetet képezett. Géza korában még várakhoz-várkörzetekhez kapcsolódott a hatalom 606 (Heves megyében Pata, Heves, Eger), majd Istvánnál szélesedett ki vármegye-területre (Újvár megye), több várkörzettel (Eger, Pata, Heves, Sirok). A XI-XII. századi településfejlődésben az egyházak alapítása és birtokkal való ellátásuk a döntő változás 607 a megyében is. A szálláspárok kérdésköre kapcsán merész hipotézist állítottunk fel Eger nyári szállás-voltának feltételezésével. Tehettük ezt azért, mert a korai magyar történetkutatók szinte egyöntetűen azon az állásponton vannak, hogy Egernek nemzetségfői, majd fejedelmi udvarháznak kellett lennie. E feltételezés megoldás-verziója lehet Eger, mint nyári szállás. Abaújvár és Heves megye azonos helynevei az azonos tulajdonossal magyarázhatóak (Abák). Baranya és Heves megye kapcsolódására szintén az azonos helynevek tömeges előfordulása világított rá. Ami a Heves megyei azonos településcsoport tulajdonlását illeti az adott települések 1/3 része Aba, több, mint 1/3 rész egyházi, van várbirtok és nemzetségi tulajdonlású falu is. Az adott Heves megyei települések birtoklása 70 %-ban a XI. századra visszavezethető. Ugyanezen falvak Baranyában a Kán nem (feltehetően az erdélyi Gyulák leszármazottai 608 ) XI. századra visszavezethető birtokai, az egyház és a király tulajdonai, birtokol a Győr nem, akik valószínűleg német eredetűek. 609 Megjegyzendő, hogy itt nagyobb a nemzetségek birtoklásának aránya az azonos nevű falvak csoportjában, mint Heves megyében. Úgy tűnik a fejedelmi-királyi családdal és azokkal rokon csatlakozottnépi és Baranyában a feltehetően német eredetű családok területeiről van szó, az egyház jelentősebb 606 GYÖRFFY GY., III. 1987. 48. 607 GYÖRFFY GY., III. 1987. 50. 608 GYÖRFFY GY., I. 1987. 250. 609 KMTL 1994. 244. 79
