Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 15. (Szolnok, 2000)
TANULMÁNYOK - B. Huszár Éva: Heves megye helyneveinek vizsgálata / 9. o.
betorkolásáig kísérik. Úgy tűnik a X. század második harmadára és a XI. századra felállított telepítésmodellünk Fehérvár, mint székváros körül is használható, egy összetettebb formában. Megtalálhatóak itt is a hatalmi központot körbevevő központközeli fekvésű magyar törzsi falvak, melyek a székváros védelmében bizalmat élvezhettek (Keszi, Kér 2., Jenő, Nyékj és a körzetperemi csatlakozottnépi falvak (Oroszi, Berény 1., Berény 2.). Hangsúlyozni kell, hogy a székvárostól D-re és K-re az utak, vizek mellé telepített csatlakozottnépi falvak feladatai között a révek-vámok védelme meghatározó lehetett. 604 Esztergom körül a legjobb szándékkal sem tudnánk azt a telepítési elvet kimutatni, mely a magyar törzsi falu központközeli (bizalmi "rendvédelmi") feladatát és a csatlakozott népek elő és utóvédszerepű elhelyezkedését igazolná. Az Esztergomból északra és délre vezető utak mentén helyezkednek el a törzsi falvak. Esztergomtól északra felállás szerint a Gyarmat, Keszi, Kér és Kürt, délre a Nyék és a Gyarmat a magyar törzsi falu. Kizárólag Esztergomtól délre találhatóak a csatlakozott népek törzsi falvai, Örse és Örs. Esztergom közvetlen közelében Abony, attól 10 km-re délnyugatra Berény található. A legkorábbi időkben (Árpád, Kurszán ?) a fejedelmek szállásaik védelmére a csatlakozott népek törzsei közül Óbudán előnyben részesítik Őrsöt, ugyanekkor ez Fehérvárnál és Esztergomnál már nem tapasztalható. Pécstől 2-3 km-re DNy-ra volt Megyer, Keszü 7 km-re, kb. 10 km-re légvonalban D-re pedig Varsány, kb. 8 km-re Kozár. 605 Veszprémtől ÉK-re (Hagymás)£é>, D-DK-re (Felső-, Alsó)Örs, (Vörös)Berény található. Somogyvárhoz közeli település Kér (2x), távolabbi Berény. Békés körül Megyer (2x) és Berény nevű falu volt. Zaránd vár körül Nyék, {ßoros)Jeno, Gyarmat, Kér, Varsánd, Besenyő, (Nagy) Kárai/hoz közvetlenül közel Megyer, Jenő, Kér (2x), távolabb Besenyő nevű települések helyezkedtek el. Ösúrvártól DK-re Nyék, ÉK-re Besenyő, Borsodnál Jenő és Besenyő, Gömörvárnkl Jenő, Kér, Ladány Várkony, települések voltak. Nincs sem magyar törzsi, sem csatlakozottnépi település viszont pl. Óvár és Abaűjvár körül Abaújvármegyében, Valkóvár és Váty körül Baranyában, de az utóbbi település körül a helységek 50 %-a Szent/Boldog előtagú, vagy Keresztes, melyekről feltételezhető, hogy átnevezték. Gyulafehérvár körül csak szolgáltatófalvak mutathatóak ki (pl. Poklos, Bocsár), 604 GYÖRFFY GY., I. 1987. Fejérvármegye a XIV. század elejéig. Térkép. 605 GYÖRFFY GY., 1987. I. 252. A szerző Pécset Árpád állandó jellegű szálláshelyének tartja. 78
