Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 15. (Szolnok, 2000)

TANULMÁNYOK - Szabó Lajos: A kunhegyesi iskola redemptió utáni története / 95. o.

Elsődleges iskolafenntartó az egyház, segítője a helység mindenkori tanácsa. Az ellenőrzés rendszeres és következetes. A préceptorok munkáját a lelkész, valamint a presbitérium (egyháztanács) és "bírák uramék" kötelesek vizsgálni. Az egyház, az iskola egészét tehát valamennyiojük munkáját és a reájuk bízott épületek, eszközök, bútorzat állapotát együtt az egyházmegyei esperes "vizitálja", bevonva a vizsgálatba a presbitériumot és a tanácsi vezetést. Évente legalább egy alkalommal került sor az átfogó, mindenre kiterjedő bizottsági ellenőrzésre, mely a hiányosságokat nem elhallgató, de segítő, figyelmeztető, minősítő jellegű volt. A megállapításokat az úgynevezett "Canonica vizitációs jegyzőkönyvbe" rögzítették. Ezek a jegyzőkönyvek az iskola és az egyház történetének valóságos kincsesbányái. Az 1711. évi újrateíepülés után nyomban "fi", majd ezt gyorsan követően "leánytanító" alkalmazására került sor Kunhegyesen? Ekkori lelkészük nevét ismerjük: Pongrácz Pálnak hívták.

4 Az 1745-ös redempció a korábbi, folyamatos gazdasági fejlődést meggyorsítja, amely magával hozza az iskola színvonalának emelkedését. 1766ban Debrecenből "hozatott" rektora van a kunhegyesei iskolának, aki latin nyelvet, azaz az elemin túl, gimnáziumi követelményeknek megfelelő alapismereteket sajátíttat el tanítványaival? Eredménye: 1772-ben már kunhegyesi továbbtanuló (subscribáló) "deákok" neve szerepel a debreceni Kollégium névsorában.

6 Ekkor már két préceptort alkalmaznak. Nem sokkal később a kántori teendőt a lánytanító kötelességévé tették, s az 1778-tól alkalmazott második lánytanító feladatává pedig a templomi bibliaolvasást.

7 (Az egyházlátogatási jegyzőkönyvekből tudjuk, neve: Szalós János, Nagy András tanító majdani apósa, Nagy László nagyapja.) Nagyon érdekesek és tanulságosak az egyházlátogatási (canonica vizitációs) jegyzőkönyvek leírásai, amelyek tükörként vetítik elénk a kor iskolájának üzenetét és atmoszféráját. Innen is tudjuk, hogy a helyi ref. egyház anyagilag rendszeresen támogatta a debreceni és a sárospataki kollégiumokat, hogy helyet és kedvezményt biztosítsanak a kunhegyesi diákok számára. Az 3 Uo. 4 Uo. A kunhegyesi református egyházközség története (Különlenyomat Tóth Dezső tiszakürti református lelkipásztor "A Heves-nagykunsági Református Egyházmegye Múltja" című munkájából.) Debrecen, 1942., 9. p. (a továbbiakban: Tóth D., 1942.) 6 Uo. 7 Uo. 97