Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 15. (Szolnok, 2000)

TANULMÁNYOK - B. Huszár Éva: Heves megye helyneveinek vizsgálata / 9. o.

összes településének 20,9 %-a. A nem lokalizálható települések kapcsán felmerül, hogy azok egy részét a mai megye területén kell-e keresnünk. Heves megye helyneveinek 64,9 %-a magyar névadású, 59 %-a magyar eredetű. Vannak kabar, besenyő, orosz, vallon, német, görög (?) eredetű, illetve népességre utaló helynevek. Ezek az összes megyei helynév mintegy 35 %-át teszik ki. Heves megyében a csatlakozottnépi törzsek és nemzetségeik településeinek aránya jóval nagyobb, mint a magyar törzsi falvaké (15 törzsi faluból 6 magyar). A törzsi falvak elhelyezkedése kapcsán munkánkban felvázolt modell az adott települések földrajzi elhelyezkedésének egy lehetséges verziója. Egyfelől minden bizonnyal a határmegye-jelleg mutatkozik meg a Heves megyében a csatlakozott népek törzsi falvainak nagy számában, másfelől az a fejedelmi törekvés, hogy a nemzetségi kötelékeket, illetve a csatlakozott népek egységét megbontsák. Törzsi falvak Pata, Heves Eger, Sirok várkörzeteiben, valamint Poroszló, Szihalom birtokközpontok környékén vannak. Minden esetben a központhoz földrajzilag közeli elhelyezkedésben a magyar törzsi falvak találhatóak, távolabb pedig a csatlakozott népek települései. Ez okból tételezzük fel, hogy a magyar törzsi falvak "belső" rendvédelmi, bizalmi feladattal bírtak, míg a csatlakozottnépi falvak a központ körül "külső" elővéd szereppel, sok esetben a vámok révek, utak biztosítása mellett E népek békében is a birtokolt terület szélén telepedtek le, hogy támadás esetén az ellenség velük találkozzon elsőként.

601 Nem lehetetlen, hogy ezek a falvak előképei voltak a későbbi (XI. századi) várjobbágyi falvaknak, melyeknek lakói a várszervezeten belül a király hatalma alá tartoztak.

602 Országos kitekintésként több igazgatási központ környékét megvizsgáltuk a magyar és csatlakozott népek törzsi falvainak földrajzi elhelyezkedésére vonatkozóan. Nem állítjuk, hogy a Kárpát medence egész területének vizsgálata is alátámasztaná megfigyelésünket e településcsoportok elhelyezkedésére vonatkozóan, de tény, hogy a vizsgált központok körül megvan a Heves megyei világi és egyházi igazgatási központok körzetére jellemző településfelállás. A megvizsgált központok közül kimagasló a magyar és csatlakozott népek törzsi falvainak száma Óbuda és Fehérvár körül. Meglepő viszont, hogy az Esztergom körüli törzsi falvak száma és elhelyezkedése nem hasonlít az Óbuda és Fehérvár körüli falvakéira. Az Óbuda körül 40 km-es átmérőjű körön belül elhelyezkedő falvaknak gyakorlatilag 35 %-a törzsi falu ! Ebből 11 (!) magyar és kettő csatlakozottnépi 601 KOVÁCS B., 1991. 16. 602 KMTL 1994. 715. 76