Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 15. (Szolnok, 2000)

TANULMÁNYOK - B. Huszár Éva: Heves megye helyneveinek vizsgálata / 9. o.

századi régészeti lelete korai halászóhelyre enged következtetni, mely falunak Zagyván túli elhelyezkedése nem zárja ki azt, hogy keletkezése idején (feltételezhetően a X. század) a patai nemzetségi központhoz tartozott.

519 Ez a várkörzet nem látszik alátámasztani Györffy György feltevését, miszerint a legtöbb foglalkozást jelentő helynév szláv-magyar vegyes lakosságú területen található. Bár Pata határában gyakoriak a szláv eredetű dűlőnevek,

520 a várkörzet helynevei nem igazolják azt, hogy itt szláv-magyar etnikai területről és az ott élők munkamegosztásáról szó lehetett volna.

521 Etnikai munkamegosztásra inkább a megye É-i, és K-i határa közelében lehet gondolni. É-on (Recsk, Terpes, Bekölce, Boroznok, Visnyó, Balaton) és K-en Heves megye mai határán és túl (Noszvaj, Novaj Olaszi, Szőlőske, Szomolya) vannak falvak szláv területeken. A 1. ábra "csonka" várkörzetet mutat. A Pata köré rajzolható koncentrikus körök központjában ugyan a patai vár található, de É-ra, ÉNy-ra nem teljes a települések köre. Ennek több oka lehetett. Egyfelől természetföldrajzi akadály volt a terület fölött húzódó hegykaréj, másfelől az egy-egy uralmi terület folyókkal történő behatárolása (itt Ny-ra a Zagyva) részben lehetett oka a patai várkörzet "féloldalas" megjelenésének. Ugyanakkor vélhetően a XI. századtól ÉNy-ra a pásztói királyi udvarhely

522 körzete helyezkedett el. Ha a patai várkörzet "belső" és "külső" rendvédelmére felállított falvainak csoportját, a szolgáltatónépi falvakat, a kereskedelmi szolgálatot ellátó falvak rendszerét elfogadjuk, ez a várkörzet légvonalban mintegy 40 kmes átmérőjű körön belül jelölhető ki. Heves megyében egyedül Pata mutatja fel azokat az ismérveket (fejedelmi-királyi jövedelmek kezelői, pénzverők, a távolsági kereskedelmet bonyolítók laktak a várkörzetben), mely' alapján feltételesen kimondható, hogy volt országos irányítási központ funkciója. A megyék megszervezése után a hevesi központ hatalmi és vonzáskörének kiszélesedése mutatkozik meg nyugaton Poromsáp, (Gyöngyös)Halász, (Vámos)Györk, keleten pedig a (Tisza)Halász alatti Tarján és (Tisza)Örs Újvár megyéhez való tartozásban. A patai vár körüli települések nagyobb részének keletkezési idejét a X. századra, kisebb részben a XI. századra vissza lehet vezetni. Ez a tény a 31 y A település pl. 1310-ben Nógrádhoz és Heveshez is tartozott. 520 SZABÓ J.GY., 1984. 28. 521 GYÖRFFY GY„ 1974. 32. 522 GYÖRFFY GY„ 1974. 276., 1987. III. 48. 58