Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 15. (Szolnok, 2000)

TANULMÁNYOK - B. Huszár Éva: Heves megye helyneveinek vizsgálata / 9. o.

kereskedelem- és pénzügyek, esetleg futárszolgálat ellátására létrehozott falvak veszik körül. Kísérletet tettünk Feldebrő és Tarnaszentmária alközpontként való kimutatására, de csak részelemeire bukkanhattunk Feldebrő esetében annak a tipikusságnak, mely Heves megye egy-egy központja körül kimutatható az adott településcsoportok földrajzi elhelyezkedésére vonatkozóan. Tarnaszentmária véleményünk szerint nem volt alközpont, mert hiányoznak körülötte a központokat tipikusan és meghatározott földrajzi elhelyezkedésben körbevevő települések. Pata várkörzete (Gyöngyös)Pata nemzetségfői központból a korai Árpád-kor egyik világi és egyházi központjává vált. Várának építésmódja az államszervezéskor épült ispáni várakéval azonos, "vörös sánc". Főesperesi templomának maradványai is felszínre kerültek. Egyesek eltűnt vármegye ispáni várának is tekintik,

510 amelyet a X. század második felében már megépítettek. Pata várkörzetében a magyar Tarján törzs neve két, egymáshoz és Patához közeli (Pata határosai) településnévben is megtalálható, Patától légvonalban 5 km-re (Gyöngyöstarján, Kis/Dióstarján). Nagyobb távolságban a központtól, (légvonalban kb. 18 km) van a Varsány törzs települése, az ott élők a Hatvanból (Balassa)Gyarmatra vezető utat is biztosíthatták.

511 A Pata körüli törzsnévi falvak olyan elhelyezkedésűek, hogy módot nyújtanak "belső" (Tarján) és "külső" (Varsány) rendvédelmi feladat ellátásának feltételezésére (1. ábra). Oka az lehet, hogy a hatalom számára megbízható magyar törzset tarthatták alkalmasnak egy-egy körzet központjának szemmel tartására, míg a csatlakozott népek katonai-védelmi jellegű településeinek földrajzi elrendezése igazodhatott hadrendi feladataikhoz, amikor is az elő- és utóvéd nem könnyű feladatait látták el. (Gyöngyös)Oraszmak Pata körüli elhelyezkedése miatt az a feltételezésünk, hogy a magyar törzsi falu "belső" katonai-rendvédelmi feladatot ellátó falva és Oroszi feladataik ellátásában kiegészíthették egymást. Tarján-Oroszi esetében akár "belső" rendvédelmi párra is gondolhatunk, maguk a települések határosak is voltak egymással. Varsány patai várkörzet-peremi fekvése pedig a KMTL 1994. 533. Bár a falu a Zagyván túl van a csatlakozott népek elő és utóvédszerepe a falvaik földrajzi helyezkedésében is megmutatkozhatott. Ld. pl. az Újvárhoz tartozó (Tisza)Halász alatti Tarjánt és attól jóval távolabb (Tisza)Örsöt (1. ábra). 56