Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 15. (Szolnok, 2000)

TANULMÁNYOK - B. Huszár Éva: Heves megye helyneveinek vizsgálata / 9. o.

etimológiája szavak keletkezését a honfoglalás utánra teszi.

467 Anonymus a X. század elejére helyezi a Heves megyei területek megszállását, de a honfoglaláskori temetők Heves megyei elterjedésének északi határvonala (a Gyöngyöspata, Pétervására, Bélapátfalva vonal) ezt megcáfolja. Megcáfolhatja a megye határmegye jellege is. Miután a gyepüőrök a csatlakozott népelemekből kerültek ki, nem zárható ki a kabarok (esetleg besenyők) jelenléte sem a gyepűőri övezetben, akik törökös és török nyelvűek voltak. Több kutató feltételezi pl. a megye DK-i részein egy törökös népcsoport IX-X. századi jelenlétét,

468 akik lehettek besenyők. A megye ENy-i részén pedig a honfoglalás után a törökös nyelvű kabar népesség egy része telepedett le.

469 Heves megye helynevei helynévtípus szerint A törzsnévi eredetű helynevek közé 15 települést soroltunk be a mai megye területén (némelyeket feltételesen), ebből 6 a magyar törzsnévi falu.

470 A megye helyneveinek 4,9 %-át teszik ki ezek a X. században keletkezett falvak. Eddigi ismereteink szerint Taksony és Géza közötti időkben telepítették szét őket, mint fegyveres erőket.

471 A X. században az ellenállást tanúsító nemzetségfőkkel szemben katonai beavatkozás történt a fejedelem (uralkodó) 467 BENKŐL., 1997. 170. 468 GYORFFY GY., 1987. III. 43., NAGY A„ 1970. 134-138. KOVÁCS B., 1969-1970. 171. 469 KOVÁCS B., 1969. 171. Hóman Bálint az itt letelepedett kabarokból származtatta a palócokat. A sajátos nyelvjárást beszélő Mátra-alji palóc néprajzi csoport nyelvének kialakulásában feltételezhető a valaha itt élő és eltérő nyelvet beszélő vegyes (szláv, magyar és kabar) népesség együttélése. A magyar törzsek nevei a 7. században az Etelköz előtti magyar törzsek fölé rendelt türk (magyar) vezérek nevéből erednek, s emléküket katonai kíséretük tagjai tartották fenn. BERTA Á, 1997. 229-30. KISS L., 1996. 179. A törzsnevek nem fordulnak elő személynévként. Törzsneveink a seregtestek helyzetét, illetve a törzsfők méltóságnevét, tiszteleti nevét jelenthették. 471 BAKAY K., 1978. 49. KRISTÓ GY., 1988. 26-27., KMTL 1994. 223-224. Az munkánkban elvégzett topográfiai vizsgálatok Óbuda körül majdnem kizárólagos magyar törzsi jelenlétet mutatnak. Úgy tűnik, hogy maguknak a törzsi falvaknak az elhelyezése a hatalmi szállások körül Taksony és Géza előtt is telepítési elv volt (Árpád, Kurszán ?, Id. lejjebb). 47