Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 15. (Szolnok, 2000)

ADATTÁR - Szikszai Mihály: Révátkelőhelyek, hajóhidak Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében a XIX. sz. végén / 409. o.

A révekre legfontosabbak a 70-106. §. útmutatásai. A 71. §. intézkedett, hogy azokat a réveket és hajóhidakat melyeket hajózható folyón létesítettek minden esetben hatósági engedélyhez kellett kötni. Az engedélyt kiállító hatósághoz kellett benyújtani a komp illetve a hajóhíd műszaki terveit. Ez utóbbi magába foglalta a műszaki leírást, a helyszínrajzot, a szerkezet és a kezelés leírását, valamint a szükséges partbiztosítás, mederrendezés vagy út tervezetét. A törvényhatóság első tisztviselője határozta meg a helyszíni szemle és az engedélyezés időpontját, ezen részt vett az engedélyt kérő, az érdekelt települések képviselője, az illetékes államépítészeti hivatal szakértője, valamint a 7,5 km-en belül esetleg működő rév tulajdonosa. Amennyiben a felállítandó rév ellen az engedélyezési tárgyalásnál nem merült fel kifogás az átkelőhely létesítését engedélyezték. A törvényhatóság első tisztviselőjének határozata ellen 15 napon belül a közigazgatási bizottsághoz, ennek határozata ellen a kereskedelmi miniszterhez lehetett fellebbezni. Minden közhasználatra szánt révet, hajóhidat a forgalomba helyezés előtt, az első fokú hatóság és az államépítészeti hivatal megbízottjának a részvételével vizsgálat alá kellett venni. Ha ennek során pótlást igénylő hiányt nem találtak a forgalomba helyezési engedélyt megadták. A rév engedélyokiratát az alispáni hivatal állította ki. Az engedélyt nyert réveket egyéb vízi müvekkel együtt bejegyezték a vízikönyvbe. A vízikönyvet melyet a vármegyei törvényhatóság vezetett, vízfolyásonként állították fel, így minden folyó külön számot kapott. A réveket még külön nyilvántartották az ú. n. "Komp nyilvántartás"ban. Az itt közölt forrás 1893-as állapotot rögzít. Az 1890. I. t. c. életbe lépése után készült első részletes kimutatás a Jász-Nagykun-Szolnok megyében üzemelő révekről és hajóhidakról. A felmérés a Tisza és a Körös folyón működő átkelőhelyeket mutatja be. A felsorolásban révek és hajóhidak találhatók. Sorrendben közli a révek tulajdonosának nevét, az átkelő eszköz közforgalmat bonyolít le, vagy a birtokos magáncélját szolgálja. Ezután jön az útszakasz megnevezése, amelyet a komp összeköt. Valamennyi megyénkben található komp keresztköteles. A következő rovatok a komp fontosabb műszaki adatait jellemzik. A komp hossza és szélessége méterben megadva. Fontos a jármű szerkezetének leírása. Az akkori kompok ugyanis nem szabvány szerint készültek. A vízi járművek építése tájegységek szerint is változott. így ez fontos adatokkal szolgálhat a néprajzi kutatóknak. Ezután a komp teherbírása következik tonnában kifejezve, valamint a vízbe merülés mélysége cm-ben. A terhelhetőség arányában a forrás a korabeli gyakorlatnak megfelelően megadja, hogy a komp így mennyi embert, 411