Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 15. (Szolnok, 2000)

ADATTÁR - Mészáros Kálmán: Egy derék kuruc törzstiszt (Források Hancsok Ádám főstrázsamester életéhez) / 381. o.

ugyanis Csala Sándor tájékoztatta Károlyit, hogy a szolnoki "militia számára" 250 vágómarhát hajtatott "Háncsok Ádám Uram kezéhez".

26 Háncsok Ádám lovasszázada kezdetben valószínűleg nem tartozott ezredkötelékbe, hanem Szolnok várának mindenkori főkapitánya, ónodi Csiszár István, majd Berthóty István rendelkezett a katonákkal. 1705-ben vagy 1706 első felében viszont a helyőrségi századokat is besorolták valamelyik ezredbe. Sajnos, hadtörténetírásunk nagy adóssága, hogy Rákóczi hadseregéről éppen az egyes alakulatok szintjén nem rendelkezünk elég ismerettel. Szórványos adatok alapján úgy tűnik, hogy a két szolnoki lovasszázad Kecskemét, Nagykőrös és Cegléd seregeivel együtt alkotott egy mezei lovasezredet, melynek tulajdonosává id. gróf Barkóczi Ferenc tábornagyot, Károlyi feleségének nagybátyját nevezték ki a jelzett időszakban. Ebben az esetben az ezred inkább adminisztratív, és nem harcászati egységet alkotott, de az átszervezés Háncsok Ádám katonai pályáján fontos lépésnek bizonyult. Mint láttuk, 1703 októberében kapta meg főhadnagyi kinevezését, s így a századparancsnokok között rangidősnek számított. Ezért terjesztette őt fel az öreg Barkóczy tábornagy főstrázsamesteri (ma úgy mondanánk, őrnagyi) rangra. A fejedelem 1706. augusztus 10-én az esztergomi táborból kelt levelében nem meggyőződésből ugyan, de hozzájárult Háncsok kinevezéséhez. "Háncsok Ádámnál alkalmatossabb subjectumot akarnánk ugyan kegyelmed ezerében fő strása mesterségre applicáltatni, mind az által, hogy ha kegyelmed alkalmatosnak láttya, ellenzést nem teszünk benne." - írta Barkóczynak.

27 Háncsok Ádám Seres György szolnoki harmincadossal éppen ezekben a napokban számolt be a Gazdasági Tanácsnak a rájuk bízott Külső-Szolnok és Csongrád vármegyei dézsmabehajtás nehézségeiről.

28 1706. augusztus 22-én pedig Gottrau Kristóf tájékoztatta a Tanácsot már idézett levelében arról, hogy a hadbiztosság utasítására átvette az őrnaggyá előléptetett Háncsok korábbi gazdasági feladatait: a kincstári javak kezelését és az élésmesteri tisztet. Azonban sem Háncsok, sem pedig Gottrau nem folytathatta ténykedését Szolnokon, a város életében ugyanis súlyos megpróbáltatások következtek. Rabutin császári tábornagy hadjáratának hírére a kuruc hadvezetés augusztus végén úgy döntött, hogy ellenséges ostrom esetén Szolnok védelmével nem érdemes próbálkozni, ezért a várat és a várost kiürítették és felégették. Rabutin hadai szeptember 3-4. körül vonultak be a sorsára hagyott Szolnokra, s BÁNKÚTI I., 1992. 202. p. Miskolc. 1706. február 4. Csala Sándor hadbiztos levele Károlyi Sándorhoz. OSzK Kt. F. H. 978. fol. 379. v. 7. sz. forrás. 387