Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 15. (Szolnok, 2000)

ADATTÁR - Benedek Gyula: Jász-Nagykun-Szolnok megyei iratok (1527-1600) / 303. o.

őszi búzából, árpából, zabból, a ménekből, valamint a bárányokból tizedet adnak, a méhrajok és a bárányok váltságdíja egyenként egy dénár;

2 van ott [Őrsön] egy bizonyos használaton kívüli halászóhely, amelynekegyharmad jövedelme a tiszttartó úrnak, a megmaradt rész pedig a helység jobbágyainak esik; minden elszökés,

3 továbbá valamennyi születés váltságdíjaként adjanak nem több, mint egy forintot a tiszttartónak; Örvény [Ewren] Egész telken lakók Elhagyott ép házak: Baka Ambrus bíró, - a telek mértéken túli szolgálatai Szabó Tamás, miatt Böjté [Bewythe] Miklós - Elhagyott telkek a mohácsi vész Foki Lőrinc, óta Varkocs [Warkoch][—] -nak

4 tett Simon Máté, szolgálatok és fizetségek miatt 10, Vitális András Földbért [censum] az alulírt módon fizetnek: Szent György, [Szent] Miklós és karácsony napra úgy az egész, mint a fél telek, valamint a zsellérség után fizetni tartoznak mindnyájan kettő dénárt, tizedet adnak őszi búzából, árpából, zabból, bárányokból, valamint méhekből, a méhek és a bárányok váltságdíja egyenként egy dénár, tartoznak aratni és szénát kaszálni Mezőhidvégen [in Mezew hydwegh]

5 egy napot, a lekaszáltat pedig összegyűjteni, valamint beszállítani, tartoznak továbbá a Makra-aljáról [de Makra Allya]

6 oda [Örsre] 5 Mivel a földesúr a püspök volt, így az urbáriumba az őt illető tizedjövedelmek is bekerültek. Tizedet gabona, szőlő, bárányok, méhcsaládok után kellett fizetni mindenütt. Mivel ezen falvakban nem volt szőlőhegy, ezért bordézsmát nem fizettek, a méz és a báránytizedet előre kialkudott összeggel váltották meg. Jobbágyszökésről van szó, amikor az ura engedélye nélkül és az elmenőpénz kifizetése nélkül távozik más falubirtokba. Varkocs keresztneve hiányzik a szövegben. Valószínűleg egri katona volt, aki keményen adóztatott. Mezőhidvég a "hídvégi uradalom" székhelye volt. " Makra-alja valahol Zaránd vármegyében /?/ volt. 325