Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 15. (Szolnok, 2000)

ADATTÁR - Benedek Gyula: Jász-Nagykun-Szolnok megyei iratok (1527-1600) / 303. o.

A 16. században igen nagy változáson ment át a hiteles helyi tevékenység is, itt mennyiségi, valamint formuláris robbanás zajlott le, továbbá jelentősen kibővült az iratkiadók köre. A mennyiségi változás alatt az értendő, hogy a középkorhoz képest szinte áttekinthetetlen mennyiségű irat maradt ránk, amelyeket a levéltárak igyekeztek ugyan tematikus fondokba gyűjteni, de a legváratlanabb helyeken is előfordulhatnak. Szisztematikus áttekintésükre még sok időt kell fordítani. A formuláris robbanás nem vált előnyére a hiteles helyi tevékenységnek. A középkorban megszokott szöveges és alaki kötöttségek fellazultak, emiatt nehéz - többek között - a sérült szövegrészek "átolvasása", valamint kétes azok megbízhatósága. Az iratkiadók köre is jelentősen kibővült. Bár a legtöbb irat továbbra is a királyoktól, valamint a káptalanoktól származott, de mind több esetben lehet találkozni magánszemélyek kiadványaival is. A megyét érintő iratok közül a legtöbbet I. Ferdinánd király, Szapolyai János király, valamint az egri káptalan adta ki. Ilyen tekintetben új elemet képeznek a tizedösszeírók, a jászói, valamint a leleszi konvent, továbbá a török hivatali személyek és a helyi plébánosok. Előnyösen gyarapodott az iratok tartalmi mondanivalója is. Az olyan új irattípusok - mint a tizedjegyzékek, úrbéri szerződések, a tizedösszeírási instrukciók, a portaösszeírások, a dicaösszeírások, az ispáni kinevezések, a lelkészek nyugtatványai a rájuk eső tized átvételéről, stb. - rendkívül kitágítják a megismerés lehetőségét. Néhány észrevétel a jelenlegi iratválogatásról. A kiválasztás kb. százötven forrásból történt, tehát nem valósult meg a teljes áttekintés. Ennek következtében nem valószínű, hogy a legfontosabb történeti emlékeket eleveníti fel a forrásközlés. Mindazonáltal néhány, általunk érdekesnek tartott iratra szeretnénk felhívni a tisztelt olvasó figyelmét. Az 1537. évi tiszavarsányi név szerinti jobbágyösszeírás 16. sz./ pl. a jogelőd területeken a mai ismeretek szerint a legkorábbi. Tiszaörs, valamint Tiszaörvény 1551. szeptember 15-én kelt úrbéri szerződése /l 1. sz./ a maga nemében ugyancsak a legkorábbi olyan irat, amely az úrbéri kötelezettségeket ilyen részletességgel írja le. Igen élőképszerű az 1566. szeptember l-jén kelt marjalakai nyomozási jegyzőkönyv /21. sz./ is, amely ritka mélységű betekintést biztosít egy korabeli kun település életkörülményeibe. Nagyjelentőségű a Nagykunság 1567 júliusában kelt úrbéri összeírása is /22. sz./, mert lehetővé teszi a kun társadalmi rétegződés, valamint jobbágyi kötelezettségeik áttekintését. 306