Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 15. (Szolnok, 2000)

ADATTÁR - Benedek Gyula: Jász-Nagykun-Szolnok megyei iratok (1527-1600) / 303. o.

királlyá választották.

4 Hatalmát azonban nem tudta kiterjeszteni az egész országra - csak a nyugati és az északi részeket tudta megszerezni - és hosszas harcok után így alakult ki az ország kettészakadása "keleti" és "nyugati" magyar királyságra. Ez 1541-ben tovább súlyosbodott - amikor is az ország három részre szakadt - azáltal, hogy a török az ország középső részét véglegesen megszállta, Budát is birtokba véve.

5 Ezen tizenöt év alatt Jász-Nagykun-Szolnok vármegye mai területe a küzdelmek gyújtópontjába került és még 1527-ben ugyancsak kettészakadt. A Tisza és a Zagyva - valamivel később a Tisza jobb partjára eső - teljes része Habsburg befolyás alá került, míg a fennmaradt területek a Szapolyai-párt befolyása alatt álltak. A megosztottság miatt a vármegye közhivatali tevékenysége valószínűleg szünetelt, legalábbis erre enged következtetni az a tény, hogy ebből a korból semmiféle írásos emlék nem maradt az utókorra. Az 1542-t követő tíz évben amolyan köztes állapotban volt a vármegye, az erdélyi fejedelemség és a magyar királyság között. Megfigyelhető ekkor egy szolid újjátelepülés és a Habsburg befolyás fokozatos növekedése. Döntő változást az Erdély átadásáról szóló nyírbátori,

6 valamint az Erdélyről való lemondást rögzítő szászsebesi egyezmény

7 jelentett. Ezt követően fokozatosan nőtt a Habsburg befolyás, aminek a csúcsát a szolnoki vár megépítése

8 jelentette, ugyanakkor Csömöry Zay Ferenc főispáni kinevezésével

9 megkezdődött a nemesi vármegye újraélesztése is Külső-Szolnokban. Az erőfeszítések azonban rövid életűnek bizonyultak, ugyanis Szolnok 1552. szeptember 4-i, valamint Gyula 1566. október 1-jei elestével a megye egész területe török kézre került, így a vármegye nemhogy újjáalakult volna, hanem 1569-ben I. Ferdinánd 1526. december 16 és 1564. július 25 között volt magyar király. Buda 1541. augusztus 29-én került török kézre, ekkor szakadt az ország is három részre. A nyírbátori egyezmény Erdély Habsburgoknak való átadásáról szólt és 1549. szeptember 8-án született. A szászszebesi egyezményben - 1551. július 19-én - Izabella lemondott Erdélyről a Habsburgok j avara. A szolnoki várat 1550. szeptember 10 és november 2 között építették, de a tökéletesítése tovább folyt. Csömöry Zay Ferenc ispáni kinevezési iratát kivonatosan közöltük a Zounuk levéltári évkönyvben. /8. szám 251-252. p./ 4 5 6 7 8 9 304