Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 15. (Szolnok, 2000)

TANULMÁNYOK - Négyesy László: A Vitézi Rendről II. (1922-1945) / 187. o.

még valamennyi rendtag képviselő a kormánypárt tagja volt, most már az egyesült kereszténypárt egyik képviselője is rendtag, sőt 1940. októberétől a szélsőjobboldali ellenzék vezérei között is ott vannak a rendtag képviselők: Imrédy Béla, Jaross Andor, Rátz Jenő, Taby Árpád, ami a jobboldali polarizálódását mutatta. Az "őrségváltás" idején kiderült, hogy a Rend foglalkozási struktúrája "egészségtelen". Amíg korábban egyáltalán a vitézek álláshoz, keresethez juttatása volt a rendi vezetés szinte megoldhatatlan gondja, most megállapítják, hogy a rendtagok közül kb. 5000 vitéz és kb. 5000 várományos a vitézi telken gazdálkodik, kb. 500 várományos különböző iskolák tanulója, kb. 1000 vitéz önálló iparos, kereskedő vagy szabad pályán működő értelmiségi. A rendtagok közel fele, 8300 vitéz és várományos azonban állami és önkormányzati szervek vagy magáncégek alkalmazottja, illetve hivatásos katona volt. Ezeknek a rendtagoknak szólt elöljáróik intelme: a Rend szempontjából nem haszon, ha tagjai nyugdíjas állami vagy hasonló állásokban jelentéktelen íróasztalok mellett ülnek: Nekik szólt a rendi felhívás is: mind több vitéz menjen a szabad gazdasági pályára, mert a zsidótörvények végrehajtása nyomán bekövetkező "őrségváltás"-ban "főként a vitézeknek minden termelő és nemzeti vagyont gyarapító munkaágazatban hamarosan el kell foglalniok az őket megillető vezető helyeket."

199 Ez a perspektíva, az "érvényesülés" említett útjai a vitézi mértéket megütő, de a Rendbe fejvételüket nem kérők között a Rend presztízsét megnövelte. Ezt a hirtelen presztízsnövekedést a rendi vezetés az 1930-as évek végétől azzal próbálta megelőzni, hogy a tiszti állományú kérelmezőnek előzetes kérvényt kellett benyújtania, s ha ezt kedvezően bírálták el, úgy a kérelmezőt felvételi kérelme előterjesztésére hívták fel, amelyben arra is nyilatkoznia kellett, miért most kéri felvételét a Rendbe. Végül, 1941 márciusában a kormányzó úgy döntött, hogy az első világháborús jogcímen felvételét kérő tiszti állományú kérelmező 1941. április 30-ig, a legénységi állományú kérelmező pedig 1941. december 31-ig terjesztheti elő kérelmét. Ez a szabály nem vonatkozott a visszatért területeken élő kérelmezőkre.

200 Az ország általános helyzete és az 1941. áprilisi "országgyarapítás" körülményei között indult meg a háborús időkre szóló nemzetvédelem is, amely azonnal felfedezi, hogy a nacionalista nemzeti egység jelentős erőket nem Vitézek Lapja, 1941. január 18. Seregszemle. írta: vitéz Mezey Dénes, (vezércikk) Vitézek Lapja, 1941. április 5. 813/Biz. I. 1941. ÓVSZ. rendelet. A rendelet indokolása: "Az elmúlt 20 év alatt ugyanis minden mód megvolt a kérvények beadására." 244