Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 15. (Szolnok, 2000)

TANULMÁNYOK - Négyesy László: A Vitézi Rendről II. (1922-1945) / 187. o.

Ahogy a Monarchia idején, úgy a két világháború között is a hadsereg katonái és tisztjei között nemcsak az alárendelt és feljebbvaló különbsége ismerhető fel. E különbség osztálykülönbséget is jelentett: az úri osztályokból származó tisztek és a dolgozó osztályokból származó legénységi állomány különbségét. A Vitézi Rend a már megismert szabályaival és szellemével nemcsak továbbéltette a civil körülmények között e különbségeket, de az általános társadalmi berendezkedés-nek megfelelően, az osztálykülönbségeket részben fedő, részben keresztező anakronisztikus úr-szolga viszonyokat konzerválta. A legénységi vitézek foglalkozás szerinti megoszlását az 1930. évi rendi statisztika és az 1938. évi adatokból összeállított tábla így mutatja: Részletesebb tábla 1938. 111 legénységi vitézről 1930

98 gazda, földműves: 52,47 % 45,5 % tisztviselő, áll. alk.: 10,1 % 8,8 % iparos, ipari alk: 12,7 % 21,4% kereskedő, kereskedelmi alk.: 1,67% 3,5 % hiv. katona: 22,50 % 18,6% egvéb l

r

28% 1938" 98,00 % 97,8 % önálló földműves 50 fő 44,0 % hivatásos katona, rendőr, pü. őr: 17 fő 15,1 % nyűg. katona, pénzügyőr: 4 fő 3,5 % tisztviselő áll. és nyugáll. alk: 6 fő 5,2 % altiszt, áll. alk.: 4 fő 3,6 % önálló iparos, kereskedő: 18 fő 16,1 % ebből iparos: 14fő 12,6% művezető, előmunkás: 6 fő 5,2 % munkás az iparban: 4 fő 3,6 % 98 A tízéves Vitézi Rend, 128-129. p. A3, sz. jegyzetben említett forrásból és módon származó 111 legénységi vitéz adataiból összeállított tábla. 212