Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 15. (Szolnok, 2000)
TANULMÁNYOK - Négyesy László: A Vitézi Rendről II. (1922-1945) / 187. o.
világháborúban a fronton, a parasztságon kívül egyetlen más társadalmi osztály vagy réteg sem vonult ilyen arányban hadba. 97 A tiszti vitézek foglalkozási megoszlása megismerése után természetesnek tűnnek a lakóhelyük megoszlásáról szóló tábla adatai: A tiszti vitézek lakóhely szerinti megoszlása 1938-ban (15 tényleges és 31 tartalékos tiszti vitézről) Lakóhely Fő % Tényleges tiszti vitézek - Budapest 7 40 - Megveszékhelv és katonai központ 8 60 Összesen 15 100 Tartalékos tiszti vitézek - Budapest 12 38,7 - Budapest-környék 2 6,4 - Vidéki városok 8 25,8 - Község, falu 9 29 r 0 Összesen 31 99,9 A tiszti vitézek 80,4 %-a, ezen belül a tartalékos tiszti vitézek 70,9 %-a a fővárosban és a városokban élt. Az a rendi alapgondolatban gyökeredző elképzelés, hogy a tiszti vitézek majd telkeikben gazdálkodva "vitézi példát" mutatnak a környék népének, sohasem valósult meg. Mint említettem nemcsak azért, mert 1943-ig a tiszti vitézeknek csak 10 %-a jutott telekhez a föld- és pénzhiány miatt, hanem amiatt sem, mert a tiszti vitézek jelentős része városi állását, lakóhelyét elhagyni nem akarta. 1938-1939. után úgy tűnt, megnyílik a lehetőség arra, hogy e csoport ne kötődjék tovább "jelentéktelen íróasztalokhoz." Az "őrségváltás" azonban csak egy, megfelelő összeköttetésekkel rendelkező kisebbséget juttatott gazdasági pályákra. E kisebbség egyes tagjai a "lehetőségek"-tői annyira megszédültek, hogy rendi fegyelmi úton kellett fellépni ellenük. A telkes tiszti vitézek jelentős része telkét bérbe adva folytatta városi foglalkozását. SZABOLCS Ottó: Köztisztviselők az ellenforradalmi rendszer társadalmi bázisában. 1920-1926. 210
