Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 15. (Szolnok, 2000)

TANULMÁNYOK - Négyesy László: A Vitézi Rendről II. (1922-1945) / 187. o.

igénybevették az önkormányzatokkal összesen 26 ösztöndíjas helyet biztosíttattak a vitézek és várományosaik részére az Örkényi gazdaképzőben.

39 Mindezek a körülmények, különösen a tőkehiány, a nagy adóterhek, a járadék- és haszonbér-fizetési kötelezettségek elviselhetetiensége azt eredményezték, hogy 1925. végére a vitézi gazdaságok 25 %-a összeroppant, a másik 25 %-a "a keservesen megszerzett instrukció eladására" kényszerült.

40 A megnövekedett létszámú Rendben azonban nemcsak a telkes vitézek jelentettek egyre súlyosabb gondot a rendi vezetés számára. A várományosokat nem számítva, az összesen 7321 rendtagból 2000 vitéz a vitézi telekre költözni nem akart, 2662 vitéz pedig nem juthatott - föld hiányában - vitézi telekhez.

41 A nem telkes rendtagok döntő többsége állami, önkormányzati és magánalkalmazásban bérből, fizetésből élő alkalmazott volt. A rendkívül nehéz elhelyezkedési lehetőségek, a korszakot végigkísérő krónikus munkanélküliség őket is érintette. Csoportjukat 1925-től szaporították a földreform során nyert telkeiket elhagyó vitézek is. Ezért az Országos Vitézi Szék 1926. novemberében arra utasította a vármegyei vitézi székkapitányokat, hogy a munkanélküli vitézek részére munkaalkalmakat szerezzenek. Erre azonban intézményes lehetőség nem volt, az illető székkapitány társadalmi kapcsolatain múlott, hogy tudott-e, s milyen állást tudott szerezni vitézeinek.

42 Ettől az időtől kezdve jelennek meg a rendi sajtóban a vitézek állást kereső hirdetései, amelyekkel az 1940-es évekig mindig találkozni lehet. A bethleni konszolidáció a szélsőjobboldali szervezetek tetszhalott állapotát eredményezte. Ugyanazok a jelek mutatkoztak a Rend tevékenységében is. Ezt némiképp ellensúlyozandó, a telkes és telekkel el nem látott vitézek általános nehéz helyzetében, az évről-évre növekvő számban felavatott várományosok sürgető kérdéseiben, s a vitézek rendi irányításában a szervezeti élet és a propaganda szabályozása jelent meg. A vármegyei vitézi székkapitányok évente vitézi napokat, a járási vitézi hadnagyok pedig negyedévenként vitézi értekezleteket tartottak 1923-tól Jy HELLEBRONTH K.: Lm. 13-28. p. részletesen felsorolva az adományozók neve, az adományozás időpontja, stb. 40 vitéz Igmándy-Hegyessy Géza ügyvezető törzskapitány ÓVSZ. 218. biz. I. 1928. sz. 1928. március 7.-i előterjesztése a miniszterelnökhöz. 41 A tízéves Vitézi Rend, 98. p. korrigált adatai. 42 Vitézek és Gazdák Lapja, 1927. január 23. 540/B-1926. ÓVSZ. rendelet. 196