Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 15. (Szolnok, 2000)
TANULMÁNYOK - Tolnay Gábor: A mezőgazdaság helyi érdekvédelme a két világháború között / 167. o.
intézkedései ellen, amelyekről azt tartották, hogy területükön a mezőgazdaság vagy a mezőgazdák, gazdasági munkások és cselédek egyetemes érdekeire sérelmesek voltak, vagy az említett érdekeknek nem feleltek meg, az érdekelt felek részére megszabott határidőig fellebbezéssel élhettek mindazokhoz a hatóságokhoz, amelyekhez a sérelmes határozat vagy intézkedés szabály szerint fellebbezhető volt. E törvényi felhatalmazással azonban csak olyan esetekben élhettek a mezőgazdasági bizottságok, ha a sérelmesnek vélt határozat nem egyesek magánérdekeit, hanem a mezőgazdaság vagy a mezőgazdasági lakosság egyetemes érdekeit érintette. A mezőgazdasági bizottságok fellebbezésének felfüggesztő hatálya volt mindazokban az esetekben, amikor törvényi rendelet vagy szabályrendelet úgy intézkedett, hogy a fellebbezés jogerős elbírálásáig a megfellebbezett intézkedés vagy határozat ne legyen végrehajtható. Minden mezőgazdasági bizottság köteles volt megtárgyalni, és késedelem nélkül elintézni mindazokat a megkereséseket, amelyeket hatóságok, közhivatalok, más mezőgazdasági bizottságok, mezőgazdasági kamarák, gazdasági egyesületek vagy más gazdatársadalmi szervezetek közérdekben hozzájuk intéztek. Azonban egy mezőgazdasági bizottság sem volt kötelezhető olyan teendőkre, amelyek a bizottság szervezetével nem voltak elvégezhetők. Ha a bizottsághoz érkezett megkeresések a bizottság területéről gazdasági adatok közlésére vagy a bizottság véleményének nyilvánítására vonatkoztak, az adatok megbízhatóságáért a bizottság volt felelős. A földművelésügyi miniszter a hatóságok törvényes jogkörének sérelme nélkül a községi (városi), járási és vármegyei mezőgazdasági bizottságokat a mezőgazdaság körébe tartozó bármely gazdasági feladat keresztülvitelével is megbízhatta. Ilyen esetekben a bizottságok közhivatali minőségben és közhivatali felelősséggel jártak el. Ilyen megbízatásokat szükség szerint esetrőlesetre kibocsátott külön rendeletekkel ruházott a földművelésügyi miniszter az egyes bizottságokra és intézkedett azok elvégzéséről. A rendezett tanácsú városokban szervezett mezőgazdasági bizottságok a város területén ellátták mindazokat a feladatokat és gyakorolták a jogokat, amiket a jogszabály a községi és járási mezőgazdasági bizottságokra ruházott. A törvényhatósági joggal felruházott városokban szervezett mezőgazdasági bizottságok pedig a város területén a községi, a járási és vármegyei mezőgazdasági bizottságok összes feladatait végezték és jogait gyakorolták. 182
