Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 15. (Szolnok, 2000)

TANULMÁNYOK - Tolnay Gábor: A mezőgazdaság helyi érdekvédelme a két világháború között / 167. o.

3./ A mezőgazdasági bizottság szervei és ezek működése A mezőgazdasági bizottság szervei: - elnök (alelnökök), -jegyző, - közgyűlés, - intéző tanács, - szakosztályok és szakbizottságok. a./ Az elnök: A mezőgazdasági bizottság tagjai sorából három évre elnököt és alelnököket választott. Sem elnökké, sem alelnökké nem volt választható az, aki a bizottságnak csak hivatali állásánál fogva volt tagja. Ez a három éves tisztikar választási rendszer éppen az önkormányzati jelleget volt hivatva biztosítani. Az elnök tartotta nyilván a bizottság rendes és póttagjait, valamint a hivatalból való tagokat. A rendes tagsági helyek megüresedése esetén pedig a póttag behívásáról ő gondoskodott. Az elnök hívta össze a bizottság gyűléseit, állapította meg a tárgysorozatot, vezette azok tárgyalásait, és ügyelt az ügyrendre és az általános rendre a bizottság ülésein. A mezőgazdasági bizottságot kifelé hatóságokkal, közhivatalokkal és gazdatársadalmi szervezetekkel szemben a bizottság elnöke képviselte, és ezekkel írásban vagy személyesen a bizottság nevében az elnök értekezett. 0 vette át a bizottságokhoz intézett megkereséseket, ő intézkedett azok megtárgyalása iránt, és ő írta alá a bizottsági határozatokat és a bizottság írásbeli megkereséseit. A bizottsághoz érkezett olyan megkeresésekre, amelyek nem igényeltek közgyűlési tárgyalást, az elnök adott választ, jelentést vagy felvilágosítást. A közgyűlés megbízásából vagy szükség szerint ennek hiányában is az elnök joga és kötelessége volt megvédeni a bizottság által képviselt gazdasági érdekeket mindenhol és minden alkalommal, ahol erre szükség volt és mód kínálkozott. Az elnököt akadályoztatása esetén az alelnök helyettesítette. bJ A jegyző: A közgyűlés a rendes tagok sorából három év tartamára jegyzőt választott. Jegyzővé vagy helyettesévé hivatalból való tag is megválasztható 173