Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 15. (Szolnok, 2000)

TANULMÁNYOK - Tolnay Gábor: A mezőgazdaság helyi érdekvédelme a két világháború között / 167. o.

Az, aki választás nélkül lett tagja a községi (városi) mezőgazdasági bizottságnak nem gyakorolhatta tagsági jogát, ha ugyanakkor tagja volt a községi (városi) képviselő-testületnek. Ugyancsak nem gyakorolhatta személyesen tagsági jogát az sem, aki csőd alatt állt, de ez ettől függetlenül megfelelő kifogástalan magatartású és életvitelű meghatalmazott útján képviseltethette magát. Ha pedig kiskorú volt vagy gondnokság alatt állt, a bizottsági tagsági jogot nevében törvényes képviselője gyakorolta. Községi (városi) mezőgazdasági bizottsági taggá választható volt minden nagykorú - tehát 24 évet betöltött - magyar férfi állampolgár, akinek az 1920. évi XVIII. törvénycikk alapján választójoga volt. Nem volt választható azonban: 1./ Aki gyámság, gondnokság vagy csőd alatt állt. 2.1 Akinek politikai jogainak gyakorlását törvényes ítélettel felfüggesztették. 3./ Aki büntetett, továbbá lázadás, izgatás, magánosok elleni erőszak, közveszélyes munkakerülés vétsége, nyereségvágyból vagy más aljas indokból elkövetett egyéb vétség miatt el volt ítélve, a választás időpontjában vizsgálati fogságban volt, vagy vád alá volt helyezve, vagy ezzel egyenlő erejű bírói határozat hatálya alatt állott. A mezőgazdasági bizottsági tagok választását a községi illetőleg körjegyző városokban a városi tanács kiküldött tagja - vezette. A választás nyilvános volt, de ha valamelyik csoportba tartozó választók egytizede kívánta, abban a csoportban titkosan kellett választani. A választás titkosságát a választás vezetője is elrendelhette. Megválasztottnak azokat tekintették, akik az egyes csoportokba sorolt választók legtöbb szavazatát kapták. A választás ellen megtörténte után 15 nap alatt lehetett felszólalni a járási főszolgabíróhoz, a városban a polgármesterhez, akinek határozata ellen a közléstől számított 15 nap alatt volt helye fellebbezésnek az alispánhoz (törvényhatósági joggal felruházott városban a városi tanácshoz). Az alispán (városi tanács) végérvényesen határozott. A választás után a községi illetőleg körjegyző (a városi tanács kiküldött tagja), alakította meg a bizottságot. A községi mezőgazdasági bizottságnak hivatalból volt tagja: a községi (kör) jegyző, a községi bíró, a községben lévő gazdasági ismétlő iskola vezetője. Ha több község közös községi mezőgazdasági bizottságot választott, e bizottságnak hivatalból tagja volt valamennyi résztvevő községnek községi (kör-) jegyzője, bírója és valamennyi résztvevő község gazdasági ismétlő iskolájának vezetője. A városi mezőgazdasági bizottságnak hivatalból volt tagja: a városi tanács kiküldött tagja, az illetékes gazdasági felügyelő, a városi állatorvos, az illetékes erdőgazdaság vezetője. 171