Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 15. (Szolnok, 2000)

TANULMÁNYOK - B. Huszár Éva: Heves megye helyneveinek vizsgálata / 9. o.

Helynévtípus . Helynév, első írásos előfordulás éve és alakja, régészeti leletek Etimológia" A település feltételezett keletkezési ideje Birtokviszonyok" 03., 03* Apc 1208: Opuz, Opuch X magyar szn. Opuz, Opus, Opos, v. gyermeknyelvi 'apa' XI. (?)»• Apc nem

36 03., 03* Apuchalma 1261: Apuchholma magyar szn. Opuz, Opus, Opos, v. gyermeknyelvi 'apa' XI. (7) Apc nem

37 08. Aranyos, Heves1295: Anaras, Aranyas magyar, a patakra vonatkozik, a fövényből kimosható aranyat jelzi XI-X1I. (?) egri káptalan" 03., 03* Atány 1343: A tan, Äthan X" magyar szn. At(t)a, vö. ótőrök 'ata, atya', tiszteleti jelző X.(?)-XI. Aba nem*

0 03. Atkár \325: Alhkar magyar szn. Atakur, v. besenyő szn. Ataqur 'vezess, irányíts' XI-XI1.(?) Aba nem

4

' 03. Báb 1311: Bab, Baab magyar szn. Báb XI-XII. (?) Apc/Apoz nem, akik az Abák leányági rokonai

42 03., 09. (?) Bágya 1219: Bagya, Baga "+ magyar szn. Bogy, Bágyi, v. bágy 'morotva'

43 XI" újvári várbirtok,** Apc/Apoz nem, akik az Abák leányági rokonai 03. Haj 1300: Boy (ó)lörók szn.: Boy 'gazdag, bő', a lörök népeknél méltóságnév IX-X. (?) Kökényesrénold nb. Kelyanus, Máriássy Maureus és Botiz fiai'"

6 03. Bakta. Eger1261: Baktha + szláv szn. Bakta Xl-XIl.

47 egri püspökség

48 09. Balaton 1388: Balathon szláv, biatbríb 'mocsaras, sáros' (tó) VIII-IX. c?)" 35 GYÖRFFY GY., III. 1987. 47., 52.. HMM ]., Az Apc nem őse István-kori. Későavar (VIII-IX. század) régészeti lelete azt mindenképpen mutatja, hogy a település a honfoglalás előtt is lakott volt. 36 GYÖRFFY GY., III. 1987. 47., 67. 37 SZABÓ J. GY., 1974. 26. 38 GYÖRFFY GY., III. 1987. 67. Az egyházi tulajdonlású falvak feltételezett keletkezési idejéül a XI-XII. századot adtuk meg, mert a XI. században az egyházak birtokkal való ellátása fő feladat volt. Birtokaik legjelentősebb részét kaphatták e századokban. " HMM I., Későavar (VIII-IX. század) régészeti lelete azt mutatja, hogy a település a honfoglalás előtt is lakott volt. 40 GYÖRFFY GY. III. 1987.47 41 GYÖRFFY GY., MI. 1987.47. 4-SZABÓ J.GY., 1974.51. 43 KISS L., 1. 1988. 608. A bágy 'széles felszíni mélyedés, morotva'. 44 RF. 1974. 76. A régészeti leletek a faluhely XI-XII. századi meglétét igazolják. XI. századi létét esetleges besenyő volta is alátámasztja. 4Í GYÖRFFY GY., III. 1987. 49. "* GYÖRFFY GY., IV. 1998. 228. 47 RF. 1985. 78. A település ekkori meglétét régészeti lelet igazolja. 48 GYÖRFFY GY., III. 1987. 69. 15