Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 15. (Szolnok, 2000)

TANULMÁNYOK - Vadász István: Társasági- társadalmi élet Tiszafüreden a századfordulón / 151. o.

elsősorban az asztalosok (pl. Fekete Lajos, majd Saflánszky Antal) játszottak vezető szerepet, amely jelzi ezen szakma képviselőinek tekintélyét. A Gyümölcsészeti Egylet körül elsősorban a módosabb gazdatársadalom szerveződött: az egylet kebelén belül szerveződő Méhészeti Egyesületnek és a Gazdakörnek is ugyanazok a személyek alkották a tagságát. Adataink és becsléseink szerint ezen társaságoknak mintegy 50-60 tagja lehetett. A község főbírói mellett a református lelkész, a református népiskola 2-3 tanítója (Bartha Ferenc, Csete Zsigmond), vagy a képviselőtestület 2-3 gazdatagja alkotta az egyletek tisztségviselői karát. A Gyümölcsészeti Egylet a nemes gyümölcsfák és kerti kultúrák terjesztésével, a Méhészeti Egylet pedig az okszerű méhészet meghonosításával és elterjesztésével vívott ki tekintélyt a helyi társadalomban, míg a gazdakör a téli estéken szervezett összejöveteleivel és újságokkal bőven ellátott olvasószobájával szerzett elismerést a kortársak között. Ez a 3-4 egyesület mintegy 140-170 családfőt, illetve családot vont be a társasági életbe, ám ezek a társaságok többé-kevésbé elkülönültek egymástól. A Tűzoltóegylet és a Múzeum- és Könyvtáregylet viszont egyfajta össztelepülési integrációt biztosított. Mindkét egylet tagsága ugyanis a legkülönfélébb társadalmi csoportokból került ki. Ennek a két egyletnek 137 személy volt a tagja. Közöttük 17 olyan tiszafüredi ember van, aki mindkét egyletben tevékenykedett. 118 személynek sikerült azonosítanunk a foglalkozását is. Elmondhatjuk, hogy a két egylet tagságában a legnagyobb szerepet az iparosok játszották (37 fő). Őket a 100 kh fölötti tulajdonnal rendelkező birtokosok (32 fő) követték, majd a kereskedők (27 fő), a tanítók, lelkipásztorok (8 fő), az orvosok és ügyvédek (4-4 fő) és az egyéb tisztviselők (6 fő) zárták a sort. A jótékony céllal szerveződött Izraelita Nőegyletben 2-3 szabadfoglalkozású családfő, illetve 15-17 kereskedő felesége tevékenykedett. Az egylet vezetésében meghatározó szerepe volt Dr. Soltész Henrik ügyvéd feleségének és az Ernszt család hölgytagjainak. Jellemző az egylet működésére, hogy 1895-ben például 113 esetben nyújtott segélyt a szegény sorsú gyermekek iskoláztatásához.

11 Az Énekegylet elsősorban a két keresztény felekezet lelkészei és tanítói köré szerveződött. A Korcsolya és Csoínakázó Egylet (elnöke: Kovássy Kálmán) valamint a Vadászegylet tagsága a Törzskaszinó közönségére épült. A tanítók kezdeményezésére 1895-96 fordulóján alakult Műkedvező Egylet tagsága szintén ebből a társadalmi csoportból verbuválódott. Tisza-Füred és Környéke, 1896. 4. sz. 158