Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 15. (Szolnok, 2000)

TANULMÁNYOK - Vadász István: Társasági- társadalmi élet Tiszafüreden a századfordulón / 151. o.

minden bizonnyal nagy szerencse -, hogy mindez a korabeli nyilvánosság előtt zajlik. Bármelyik XIX. század végén kiadott helyi hetilap áttekintése ékes bizonyítékul szolgál erre. Tiszafüred 1890-es években kiadott hetilapjainak tanulmányozása arra a kérdésre is választ ad, amely a korabeli társadalom szervezettségével kapcsolatos. Ebben a periódusban a korábbi mezővárosból nagyközséggé alakuló, 9000 főnyi népességű járásszékhely helyi társadalmát többek között az is jellemzi, hogy az 1890-es évek közepén olyan művészetpártoló egyesület szervezéséhez látnak hozzá, amely a nyári szezonra önálló színtársulat szerződtetését és alkalmazását tűzi ki célul. Ez idő tájt már 13-14 különböző közérdekű egyesület működött a településen, amely olykor vitákat is kiváltott. Tanulságos lehet az a vita, mely a füredi hetilapban az évtized közepén bontakozott ki. Az egyik vélemény azt fejtegeti: "Az én nézetem szerint TiszaFürednek nincs szüksége annyi egyletre, egyesületre, klubra mint amennyi itt fennáll: a gazdakörön kívül még három kaszinónak létezése szerintem ... nevetséges."

1 Az összefogást sürgető nézettel szembeni - s végső soron a társadalmi tagoltságnak is helyet adó - ellenérvek két évvel később, egy másik konfliktus kapcsán fogalmazódnak meg. Az űri kaszinó korábbi kettéválásának megszüntetése körüli vitában kap hangot az a nézet, mely a társadalmi tagolódást természetesnek tartja: "... Tisza-Füred közönsége ily kulturális irányban három részre oszlik, abban nincs még csak látszólag sem semmi anomália. Egy helyre összpontosítani 300 olvasó tagot úgysem lehet, ily helyiség e czélra nincs."

2 Bár ezek a kérdések azáltal eldöntettek, hogy akkor már több éve működtek a helyi egyesületek, mégis érdemes egy pillantást vetnünk erre a korszakra, erre a társadalomra. Részben azért, vajon egységesnek, homogénnek kell-e feltételeznünk egy ilyen, még oly kicsinek tűnő helyi társadalmat, illetve azt is látnunk kell, hogy ez a tagolt közösség sok, ma is értékként számon tartott alkotást hozott létre. II. Tiszafüred gazdasági életének rövid jellemzése a XIX. század végén Hazánkban - s így Tiszafüreden is - a polgári fejlődés a XIX. század végén vette kezdetét. Ám ez egy szerves, korábbi előzményekre támaszkodó, Tisza-Füred és Környéke, 1894. 3. sz. Tisza-Füred és Környéke, 1896. 4. sz. 152