Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 15. (Szolnok, 2000)

TANULMÁNYOK - Szabó Lajos: A kunhegyesi iskola redemptió utáni története / 95. o.

születések: 1805/6: 237, 1814: 233, 1820: 266, 1825: 233, 1832: 236, 1849: 219, 1855: 273, 1864: 228, 1870: 315 ...) A gyermekek száma, mint a kimutatásokból láttuk, sok. Eltartásukról és taníttatásukról való gondoskodásuk - a szülők anyagi helyzetétől függően nagy szórtságot mutat. így kevesen jutnak tovább tanulmányaikban és sokan alig, vagy egyáltalán nem tanulnak meg írniolvasni sem. Mégis, dicséretes az a törekvés és felelősség, amely a helyi hatóságokat jellemzi, egyrészt az iskola patronálása, segítése, másrészt a szülők késztetése, hogy a település iskolás korú fiataljai közül minél többen részesülhessenek a tanítók által kínált és nyújtott szellemi jótéteményből. A vázolt, de adatokkal alátámasztott és illusztrált társadalmi közegben a tanító - a szó legszorosabb értelmében - lámpás volt a kultúra lámpása. Anyagilag - a redempció utáni időszakban -, mint láttuk, a helyi társadalom középrétegéhez tartozott Kunhegyesen. A partikuláris rendszerben működő iskola pedig szoros egységben az egyházzal és a településsel - a kor színvonalán állt. Illő dolog hát ismerni fényt sugárzó elődeinket, megérdemlik az utókor tiszteletét és megbecsülését, legalább annyira, hogy a felnövekvő generációk egymást követő sora tudjon róluk. Tudja, hogy a jelen iskolájának gyökerei hol vannak és milyen kapaszkodóink lehetnek erőfeszítéseink során. Tudja, tudja meg: Szalós János, Nagy András, (Nagy László apja), Bödők István, Tóth Sándor, Debreczeni Lajos, Sellei Péter, Miklósi Gábor, Túri Sándor, Nagy Péter és a többi - két-három évig Kunhegyesen munkálkodó - rektor, preceptor tevékenysége nélkül szegényebb lenne a mai iskola is, és szürkébb a város szellemi arculata. Tanulmányozott szakirodalom 1. Bajkó Mátyás: Kollégiumi iskolakultúránk a felvilágosodás idején és a reformkorban. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1976 2. Dr. Barcsai József: A debreceni kollégium és partikulái. Debrecen, 1905 3. Kosáry Domokos: Művelődés a XVIII. sz.-i Magyarországon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1983 4. Cs. Kovács Imre: A fiúiskola története. Karcag, 1962 5. Mészáros István: A magyar nevelés története 1790-1848, Tankönyvkiadó, Budapest, 1968 6. Mészáros István: Az iskolaügy története Magyarországon 996-1777 között. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1981 7. Tóth Dezső: A Hevesnagykunsági Református Egyházmegye múltja. Debrecen, 1942. 119