Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 15. (Szolnok, 2000)

TANULMÁNYOK - Szabó Lajos: A kunhegyesi iskola redemptió utáni története / 95. o.

Igen tehetséges Polgár János, aki teológiát végzett, előbb káplán szülővárosában, Kunhegyesen (1837-40), majd lelkész Tiszaföldváron (184042), s innen hívják haza iskolaigazgatónak (1842-47) azzal a céllal, hogy a korábbi gyakorlatot meghaladóan, "állandó professzorként" (iskolaigazgatótanár) erősítse a hanyatló "partikulát". "1845-ben 85 növendéke közül 5-öt syntaxisra, 10-et gramaticára, 8-at conjugatióra is fogott, de a helyi politikába belekeveredve ... 1847-ben lemondott hivataláról",

33 s előbb főjegyző, majd főbíró, ezt követően vármegyei tisztviselő lett. Irodalommal is foglalkozott. Munkatársa az "Igazmondónak" és az "Üstökösnek".

34 A szabadságharc utáni évtizedekben - a partikuláris iskolarendszer megszűnésével - stabil tantestület áll a város rendelkezésére, amely kedvező lehetőség az új iskolarendszerbe történő beilleszkedés szempontjából. íme egy személyi kimutatás.

3S Népiskolai tanítók Kunhegyesen 1864-ben Fitanítók: Szül. hely Ev Szolgálati év kezdete Kunhegyesen Nagy Péter Tóth Sándor Túri Sándor Sellei Péter Kunhegyes Túrkeve Magos liget Tiszavári 1825-(+1888) 1809-(+1874) 1825-(+1878) 1824-(+1882) 1849 1840 1842 1840 Lánytanítók: Debreczeni Lajos Miklósi Gábor Báránd Kunhegyes 1813-(1885) 1824-(+ ?) 1834 1850 Más forrásból tudjuk, hogy Nagy Péter 30, Tóth Sándor (aki kántor is volt) 34, Túri Sándor 32, Sellei Péter 42 és Debreczeni Lajos 51 éven át teljesítette "hű tanítói szolgálatát" Kunhegyesen. 33 Tóth D. 1942., ism, 10. p., ill. Kh. Kalend. 1904., 29. p. 3í

* Dr. Kolosy Lajos: Kunhegyes története, Ballá Sándor Könyvnyomdája, Kunhegyes, 1933. 51. p. 35 NREL, Kd„ Egyh. lát. jkv., 1863-1864, VI. k., 3226. sz. 106