Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 15. (Szolnok, 2000)
TANULMÁNYOK - Szabó Lajos: A kunhegyesi iskola redemptió utáni története / 95. o.
A tanulók kismértékű testi fenyítése elfogadott volt a szülők körében. Ám a túlzott ütlegelés miatt a szülők panaszt tettek az elöljáróságnál. 1810-ben pl. "P. Nagy Mihály menye panaszul elő adja, hogy egy kis, iskolába járó férfi gyermeke ez előtt két héttel az oskolából haza menvén, a farán oly ütést vitt haza, hogy a miatt azolta sehova sem mehet, tudakozván tőle, ki ütötte meg, azt adja elő, hogy akkortájban a Rector egy néhány tanuló társaival sorba ki húzogatván, őtet is megverte, s akkor esett rajta, mely dolgot meg vizsgáltatni kér ...'* 28 Az idézettekhez kapcsolódóan szükséges elmondani, hogy a partikuláris iskolák, köztük a kunhegy esi is, része volt az anyaintézetnek, s lehetőség szerint az Alma Mater tanulmányi rendjét, tanítási módszerét, útmutatásait követték. A tanítók - ilyen vagy olyan tudásuk birtokában - azt igyekeztek megvalósítani, amit ők diákkorukban maguk körül láttak, azt próbálták kicsinyített mértékben önálló működésük folyamán megvalósítani. S ez: a "methodus Debrecziensis", a debreceni módszer, eljárásmód, tanulmányi rend. Érdeke fűződött a rektoroknak, préceptoroknak ahhoz, ha minél többen járnak iskolába, és minél tovább jutnak a latin nyelv elsajátításában diákjaik, mert annál több, illetve magasabb tandíjat fizettek, ezáltal nagyobb jövedelemhez jutottak. A tanulólétszám vertikális tagozódásából kitűnik, hogy a tanulók száma az alsóbb szinttől felfelé csökken. A helység iskolás korosztálya nagy többségében elsajátította az elemi ismereteket - erre a presbitérium és az "elöljáróság" is gondot fordított - megtoldva a latin névszó és igeragozással, azután kimaradtak az iskolából, illetve azok jártak tovább, akik tovább kívántak tanulni a debreceni Kollégiumban, esetleg Sárospatakon. Kunhegyesen ezek a diákok a konjugisták, deklinisták, sintaxisták osztályait végezték el. A tanítás rendje nem tért el más partikuláris iskolák szervezetétől. A tanév tavasztól tavaszig tartott. I. félév: március végétől, illetve április elejétől Dénes napjáig (okt. 9-ig) II félév: az őszi vizsgáktól (exámenek) tavaszig A záró vizsgák József napján voltak. Szorgalmi időben de. 7-10-ig, délután 1-3-ig tanultak az iskolások. Csupán szerdán és szombaton tartottak l-l órás délutáni foglalkozást. Vakációk: - Húsvét és pünkösd előtti hét, valamint az utána következő csonkahét szünet volt. - Kánikulában, augusztusban 4 hét SZML. kh. ir.,Tj., 1810. febr. 11., 284. p. 103
