Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 15. (Szolnok, 2000)

TANULMÁNYOK - B. Huszár Éva: Heves megye helyneveinek vizsgálata / 9. o.

B. HUSZÁR ÉVA HEVES MEGYE HELYNEVEINEK VIZSGÁLATA Kísérlet a helynevek korának és a honfoglalás utáni települési rendnek megállapítására A kartográfiai forrásoknak, a történeti- és társtudományok új eredményeinek együttes vizsgálata több vonatkozásban revideálhatja eddigi ismereteinket a korai magyar korra vonatkozóan. Akár a honfoglalás korába az írásbeliség előtti időkbe

1 - is visszavezethet a térképek természetföldrajzi, közlekedési, településhálózati adatainak és helyneveinek

2 vizsgálata. Jelen munkánkban az okleveles és egyéb forrásokban fellelt Heves megyei helyneveket eredet, helynévtípus, keletkezési idő szerint vizsgáljuk, a földrajzi összefüggések függvényében.

3 A helynevek ezen vizsgálatától azt reméljük, hogy a lehető legtávolabb juttat időben úgy, hogy a régészeti, történeti, történeti földrajzi, nyelvészeti, néprajzi kutatások eredményeit felhasználva hipotéziseket állíthatunk fel a megye koraközépkorára, a települések vélhető keletkezési idejére és a településhálózatra vonatkozóan. Az "írástalan korszakra" nézve a helyneveket a koraközépkori magyar történet meghatározó kutatói közül Kristó Gyula nem fogadja el döntő forrásanyagnak.

4 Mégis meg kell és lehet kísérelni régészetileg és történetileg alátámasztani egy-egy település létét, és ha nincs egyéb cáfolat, össze kell és lehet kapcsolni a települést későbbi írásos említésével. Tehetjük ezt azért, mert RÁDULY J., 1997. 23. Rovásírásunk révén írástudóként érkeztünk a Kárpál medencébe, a nyugati-latin írásbeliségre értendő e kitétel. KISSL.. 1996.64. A források közül a Heves Megyei Levéltár térképgyűjteményét és az [.-II.-III. katonai felvételek megyei lapjainak helységneveit tekintettük át. Kerekharaszt, Mátraszentimre. Mátraszentlászló. Mátraszentistván. Parádsasvár. Parádóhuta, Petőfibánya. Újlőrincfalva települések nem kerültek vizsgálatra, mert települési előzményük nincs. Aldebröt elemeztük, miután Csal helyén épült és korjelzö régészeti terület. KMTL 1994. 224. 9