Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 14. (Szolnok, 1999)

TANULMÁNYOK - Jenei Gyula: Szempontok és észrevételek a Jászság népességstatisztikai adatainak értelmezéséhez a 17-18. század fordulóján / 57. o.

ÖSSZEGEZÉS Korábbi történetírásunk a Jászság török utáni népességét 5-7 ezer főben határozta meg.

49 Ha ezt a számot összevetjük a II. József-féle népszámlálás eredményével legalább hatszoros növekedést kell tapasztalnunk néhány évtized alatt. Ez képtelenség. A tévedés oka, hogy az adóösszeírások elemzésekor hibás koefficienst alakítottak ki. Úgy vélték, minden családfő bekerült az összeírásba. Dávid Zoltán azonban az 1720-as összeírásokat elemezve kimutatta, hogy a családoknak csak kb. harmadát veszik jegyzékbe. A többi nem jelentett olyan gazdasági erőt, hogy érdemes legyen összeírni, sokan pedig megbújtak az összeírok elől.

50 Kováts Zoltán Somogy megye népességtörténetét vizsgálva találkozik olyan településsel (Andocs), amelyben 9 adózót írtak össze és 53 családból keresztelnek gyermeket.

51 Pontosabb forrásnak látszanak a keresztelési anyakönyvek. Hibalehetőség azonban itt is akad. A keresztelések száma nem fedi a születésekét. A köztük lévő arány pedig állandóan változik. A későbbi keresztelési anyakönyvek adatai egyre jobban megközelítik a születések számát, amelyekből az össznépességre következtethetünk. így tehát, amikor az 1710-es években a Jászság népességét 18 és fél ezer főben határozzuk meg, akkor ez a minimumot jelenti. Hasonló számú népességet pedig a korábbi években is sejthetünk a Jászságban. Az 1670-es évek végén Jászberény anyakönyvébe, a török ittléte, a zavaros viszonyok, valamint a kezdetleges anyakönyvezési gyakorlat ellenére is van olyan esztendő, amikor másfélszáz keresztelési jegyeznek be, amikor még 1715-ben is csak 202 a bejegyzések száma. Apáti és Fényszaru anyakönyvei (ezek Berény után a legrégebbiek) hasonló következtetések levonására adnak alkalmat. (Lásd a függeléket!) Az országos kitekintés, az összevetés, melyre a történeti demográfia legújabb kutatásai teremtenek lehetőséget, igazolni látszanak feltevésünket. Amikor Berény minimálisan 5300 lakosú város, akkor Debrecen 19-21 ezer, Szeged 15 ezer, Vásárhely 5 ezer, Hajdúnánás 3-3,5 ezer, Berettyóújfalu 2-2,5 ezer lakossal rendelkezik, vagyis gazdasági súlyuknak megfelelő arányú FODOR F. 1934. 5-6. p. DÁVID Zoltán: Az 1915-1920. évi összeírás. In: A történeti statisztika forrásai, (szerk.: KOVÁCSICS József) Bp. 1957. 192-193. p. KOVÁTS Z. 1969. 33. p. 72