Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 14. (Szolnok, 1999)
ADATTÁR - Szikszai Mihály: Az I. világháború "hősi emlékei" Jász-Nagykun-Szolnok megyében / 369. o.
A szobor avatásának forgatókönyve is jórészt azonos motívumokat rögzít. A községek versengtek, hogy minél ismertebb személyiségeket hívjanak meg az avatásra. Jászkiséren és Kenderesen megjelent Horthy Miklós is, Kunszentmártonban pedig a Magyarországon élő József, Habsburg főherceg tartotta az avatóbeszédet. A beszédek frazeológiája elég összetett. A hősökről való kegyeletes megemlékezés után a magyar katona hősiességét méltatták és követendő példaként állították az utókor elé. Az avatás rendszerint templomi istentisztelettel kezdődött. Az előkelő vendégeket díszes külsőségekkel fogadták. A meghívott vendég leplezte le az emlékmüvet az avatóbeszéd megtartása után. Ezután hozzászólások következtek majd a település elöljárója átvette a szobrot megőrzésre. A hadiözvegyek, hadiárvák képviselőit is meghívták az ünnepségre. A rendezvényt rendszerint nagyszabású ebéddel, bankettel fejezték be. Az emlékművek napjainkban a települések jellegzetes művészi alkotásai, gyakran találkozhatunk velük a helységeket bemutató képeslapokon, kiadványban. Leírásuk, alkotójuk ismertetése mindenképp fontos részét képezi a település történetének is. A következő dolgozatot a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárban található megyebeli emlékmüvekről készült 1962-es kimutatás felhasználásával készítettük. A "hősi emlékművek" leírását kiegészítettük a Jász-NagykunSzolnok vármegye alispánja 5547/193l.sz. iratánál található kérdőívekkel amelyek az alkotók nevét, a szobor anyagát és felavatásának időpontját pontosan rögzítik. A források nem teljesek, hiszen 1931-ig nem minden település készítette el emlékművét. Ezért a többieknél a korabeli újságok, folyóiratok cikkei alapján kiegészítést végeztünk. A terjedelem korlátai miatt egy településnek csak a legjellegzetesebb emlékművét közöljük. A többi "hősi emlékmű" és emléktábla egy későbbi munka részét képezi. Abádszalók A községben első ízben az 1920. december 9-én tartott közgyűlésen vetődött fel, hogy a világháború helyi hősi halottainak emlékére állítsanak fel egy műalkotást. Az emlékmű létesítésével kapcsolatos ügyek intézésére szoborbizottságot alakítottak. 1923-ban a HEMOB megbízásából Abádszalókon megjelent Fülöp József ezredes, aki bemutatta több emlékmű tervét. A jelenlévő képviselők a "Pro Patria" jeligével ellátott 3 m magas álló Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár /TovábbiakbanSZML/ Képviselőtestületi jzkv. 54/1920 /Továbbiakban: Közgy. jkv/ 371
