Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 14. (Szolnok, 1999)
ADATTÁR - Szabó Antal: A törökszentmiklósi Almásy uradalom vagyon és jövedelem helyzete (1845-1850) / 325. o.
A 3-ik Rátát gróf Almásy Enok ágra húzta gróf Almásy György. Ez az új birtoktest - mint látjuk - daraboltabb, nyugatról karolja át a város határát, s legértéktelenebb földjei az alatkai, és a Tiszától, Bálától délkeletre eső területein vannak. Jelentős része néhány évtizeden belül a törökszentmiklósi úrbéresek birtokába kerül. "4-ik Ráta Áll a Kengyeli puszta Földvári úton alóli részéből, tovább a Földvári úton felül az Ürgeháti gulya járási és a dohányosoknál lévő szántóföldek és legelőkből, végre a Kis Tenyőnek a Kengyeli gulya járással össze fekvő gyepes részéből. Határai: keletről a Földvári útig a 9-ik birtok, a Földvári út mentén a Törökszentmiklósi határszélig, de már észak felől ugyancsak a 9-ik birtok a Földvári úttól a Törökszentmiklósi határ mentén a Törökszentmiklósi úrbériségi, délről a 3-ik birtok Kengyeli része, nyugatról a Földvári útig ér a Földvári út mentén a dohányosok beltelke szegletén az 5-ik, tovább a Derzsi puszta déli szegletéig a 7-ik birtok, északról a Derzsi puszta és a 9-ik birtokhoz tartozó Kis Tényei gyepes rész. Ezen birtokhoz tartozik még a Csépai pusztából az I-ső szakasz alatti egyharmad rész, mellynek határai: keletről a Füzesgyarmati határ, délről a Szeghalmi határ, nyugatról az 5-ik birtokhoz tartozó 2-ik szakasz alatti középső harmad rész, északról ismét a Füzesgyarmati határ. Tészen pedig ezen birtok a/ Kengyeli pusztában 3 930 hold, 3 838 osztályozott hold b/ Tényei pusztában 359 ti 346 ii c/ Csépai pusztából 1 748 if 645 11 összesen 6 037 M 4 830 " 289 815pforint ál épületek becsára tészen 1 070 " összesen 6 037 H 4 830 " 290 885 M " Illetménye pedig mint föllebb kitett 294 268 " És így kap pótlást épületek fejében a 8-ik Rátától 3 379 " 149 A 4. Rátát az idősb Almásy József csődtömegnek húzta Detrich Jenő. Almásy József ellen Heves vármegye előtt betáblázták 1841 november 4-én az Almásy osztatlan birtokrészből a reá eső részt. Az adósság már 1807-ben kezdett felhalmozódni és 1839-ig folyamatosan növekedett, de nem egyenlítették ki még 1850-re sem. Almásy József adóssága 400.000 ft volt 1841-ben. Ezt az összeget a család meg akarta téríteni, de a család físcálisa a következőt tanácsolta: "a família jószág pedig 1/12-ed része 17 vagy 18 ezernél többet nem 148 149 Uo. Uo. 361
