Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 14. (Szolnok, 1999)

ADATTÁR - Szabó Antal: A törökszentmiklósi Almásy uradalom vagyon és jövedelem helyzete (1845-1850) / 325. o.

maradt Lábas Jószágainak" leltára, "számos csődör 1, paripa 3, kantza 13, 3 fu paripa 1, 3 fű kantcza 1, tavali csődör 2, tavali kancza 2, idei csődör 2, idei kancza 2, hátas paripa 1, igás ló 6, összesen 35. Jármos ökör 12, számos bika 1, tehén 17, 4 fu üsző 6, 3 fű bika 1, 3 fű üsző 4, tavali tinó 6, tavali üsző 10, összesen 57. Birka, számos anya ürü 450, toklyó 123, bárány ellésben van, összesen 573. Sertés nyáj, kan 1, ártány 1, kotza 12, összesen 14."

139 A családi tőke hiányának, az eladósodásnak is szerepe volt abban, hogy a még korszerűbb legyen a termelés, bár az építkezések, svejcer marhatartás, tejfeldolgozás azt mutatja, hogy a parlagi, külterjes gazdálkodást túllépték. A kocsmáitatás jogkörével jól éltek, mint a nemesek többsége, minden kivezető úton ott állt a földesúri kocsma vagy csárda. Ezeket az épületeket az egyéb feladatokat betöltőkkel együtt tartós téglaanyagból építették és többről külcsíny vonatkozásában is kiemelt véleménnyel voltak az értékelők, akik azért tudhatták, hogy milyen a megyei szint. A kisebb királyi haszonvételekkel kapcsolatos bevétel biztosítása a legegyszerűbb megoldással történt, bérbe adták. Sajátsága az uradalomnak, hogy tulajdonosaik közül senki sem él helyben, hanem Gyöngyösön, Pesten s egyre többen Békésben /Zsadány/, ahol a másik Almásy ág felemelkedőben volt, legyen az grófi vagy "csak" nemesi. Az úrbéresek két év múlva élni akartak az örökmegváltás lehetőségével, de ezt a család "feje" időszerűtlennek tartotta. Hogy a forradalom és szabadságharc mennyire rendítette meg a család anyagi és egyéb helyzetét, arra egyenlőre nem adhatunk választ. De lehetett szerepe abban az elhatározásban, hogy a végrendeletileg "egybentartott" birtokot mégiscsak felosztják. Erre 1850-ben került sor. A család seniorja a helyzetet a következőképpen értékelte: "Almásy János 1759-ben, Almásy Mihály 1783-ban keltezett végrendelete szerint a Törökszentmiklósi, Szerencsi, Mátraverebélyi ... /t.i. birtokok/ ... királyi jóváhagyással is el nem látottak egyben tartása ... lehetetlenné vált... elzálogosítás... csőd alá kerülvén más némely részei, ... szorgalmazzák a csőd részek kihasítását ... az osztott állapotot megtartani semmi reményünk nincs ... Csak az elkerülhetetlen kényszernek engedünk ... minden végrendeleti többi intézkedéseihez ezentúl is hálásan ragaszkodunk."

140 A földtulajdon jellege megváltozott. Polgári tulajdonná vált. 1 •

íy Adattár Pozderka János iratcsomója /végrendelet, vagyonleltár stb/ 140 Uo. 356