Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 14. (Szolnok, 1999)

ADATTÁR - Szabó Antal: A törökszentmiklósi Almásy uradalom vagyon és jövedelem helyzete (1845-1850) / 325. o.

maguknak kellett szántani, szállítani. Van adatunk arról, hogy az uradalom területén élő gányók /dohánykertészek/ jelentős állatállománnyal rendelkeztek.

94 A szarvasmarhákból éppen úgy értékesítettek évenként, mint a ló és juhállományból. Ebből befolyt jövedelem: 5 számos bikát 120 vft-jával, összértékük 600 vft, 55 tinót, darabját 90 vft-jával, összesen 4.950 vft árban, 64 tehenet 60 vft-ért 3.840 vft összegben, 40 jármos ökröt 125 vft-ért darabját, áruk 5.000 vft. Ezek értéke összesen 14.390 vft."

95 A fejesből 4.600 vft a jövedelem. Részletezve: " Darabonként 2 ittze vaj, ittzénként 1 vft, túróból 6 font, fontja 30 kr."

96 Ezt a számos /200 db/ és a négy fűs tehenek adták. Az évi elhullásba 30-at számoltak, bőrönként 15 vft-ot így is hoztak, összesen ez 450 vft. A trágya összértéke az állomány után 1.333 vft és 30 kr.

97 Ha a bevételeket összeadjuk, együtt 20.733 vft 30 kr. Fenntartási költségek: összesen 7.900 vft. Összetevői: nyári legelő 1.000 vft, 200 szekér réti széna 8 vft-jával 1.600 vft, 400 szekér őszi szalma 6 vft-jával 2.400 vft, tavaszi szalma 160 szekérrel 8 vft-jával 1.280 vft, sószükséglet 1.900 font, fontja 10 kr, összesen 316 vft 40 kr értékű. Éves kötélszükséglet 50 vft. A gulyások és bojtárok évi konvenciója 1.254 vft.

98 Az összes kiadás 7 900 vft 40 kr. A tiszta jövedelem tehát 12.872 vft. Ha a három állatállomány jövedelmezőségét összevetjük, megállapíthatjuk, hogy a bizottság kiemelten jövedelmezőnek a juhtartást tartotta, aztán a szarvasmarhatartást, amely a juhtartás 2/3 -a, végül a lovakét, amely még a felét sem éri el. Jelentéktelen a sertések után számított haszon. A sertésállomány 721. Meghizlaltak belőle 120-at, értékesítették a hízottak darabját 60 vft-jával, összesen 7 200 vft értékben. Soványból eladtak 90-et 15 vft-jával, összértékük 1.350 vft. Az elhullottak vagy eltűntek száma 45 db. Ha mind a 45 elhullott, - márpedig így számolták, mert ha elveszett valamelyik a kondák egyikéből, a kondás vagy bojtárja megfizette - ha nem, megnyúzták, s a bőr darabjáért 1 vft 15 kr-t kaptak, ennek summája 56 vft 15 Adattár, kézirat SZABÓ Antal: Törökszentmiklós 1848-49-ben. HMLIV-l/b/570-624. 1845. 5. p. 98 Uo. 6. p. 346