Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 14. (Szolnok, 1999)

ADATTÁR - Papp Izabella: Egy város a jászkunsági görögök származási helyén - Kozani / 295. o.

Régészeti ásatások bizonyították, hogy a mai Kozani területén már állt egy • i • , 45 romai kon varos. Kozani a török uralom alatt a hellenizmus fellegvárának számított, mivel ez idő alatt is tisztán görög lakosságú maradt. Meg tudta őrizni iskoláit, melyek kivételes szerepet játszottak a görög művelődésben. Kedvező fekvése, a növekvő népesség, a kézművesség és kereskedelem fejlődése következtében Kozani népszerű központnak számított már 1650 óta. Ehhez hozzájárult a szultán különleges fermánja, amely jelentős kiváltságokat biztosított a város számára. A XVII. század közepétől pedig a kereskedelemnek köszönhetően kapcsolatba került Közép-Európával, ami nagy mértékben elősegítette gazdasági és kulturális fejlődését. Bécsben, Budapesten, Bukarestben és más európai városokban a kozani kereskedők ismert közösségei jöttek létre, s jellegzetes árucikkeik a legtöbb európai piacon hamar keresetté váltak. A vándorkereskedésből származó haszon jó része a szülőföldre került, s ennek nyomán szép udvarházak, templomok épültek Kozaniban. Már 1668-ban könyvtára létesült, s számos iskolával is gyarapodott a város. Kozani történetében - mint valamennyi görögországi település életében - meghatározó volt a több évszázados török elnyomás. Kozani és vidéke 1389től került török fennhatóság alá, és csak 1912. október 11-én vált szabaddá. Lakosai számára közös élménnyé, közösségformáló tényezővé vált a török elleni harcokban való részvétel. Ma is őrzik ennek emlékét, s nagy jelentőséget tulajdonítanak más helyi hagyományoknak is. A helyiek büszkék arra, hogy innen származtak többek között Herbert von Karaján ősei is. A második világháborút követően a város jelentős fejlődésen ment át, amit annak is köszönhet, hogy a természeti adottságokat, az ásványkincsek gazdagságát jól kihasználva fontos ipari létesítmények, erőművek, szénbányák, márvány fejtők jöttek létre. Kozani látványosságai közül kiemelkedik az 1668-ban létesített híres könyvtára, amely az innen elszármazottak szülőföld iránti szeretetének és adományainak eredménye. A több mint százezer kötetes könyvtárban XI. századból származó kéziratokat, pergameneket is őriznek. A Szent Miklós templom 1664-ben épült, s különlegesen szép fafaragásaival, szokatlan falképeivel és ikonjaival ugyancsak élményt jelent a látogatók számára. A gondosan felújított kastélyok, udvarházak jól reprezentálják a makedóniai építészetnek a török elnyomás idejéből fennmaradt emlékeit. A SIABANOPOULOS, 1992. 5. p. Uo. 5-8. p. 318