Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 14. (Szolnok, 1999)
ADATTÁR - Papp Izabella: Egy város a jászkunsági görögök származási helyén - Kozani / 295. o.
utazások gyakoriságára is, amit azonban az említett körülmények miatt 22 fenntartással lehet csak kezelni. Az összeírás során fontos szempont volt a családi állapot vizsgálata. A kormányhatóságok joggal feltételezték, hogy akinek családtagjai török fennhatóság alatt maradtak, visszajárnak oda, s a családi kapcsolat mellett az üzleti kapcsolat is fennmarad, aminek megszüntetésére már oly sok rendelet született. Az összeírás idején a Kozaniból érkezett kereskedők többsége úgy nyilatkozott, hogy magyarországi tartózkodását véglegesnek tekinti, s akiknek családja eddig még a szülőföldjén maradt, vállalták, hogy őket is magukkal hozzák Magyarországra. A későbbiek során ez természetesen nem mindig a nyilatkozatnak megfelelően alakult. Az összeírás legfőbb célja az volt, hogy előkészítse a hűségeskü letételét, melyet az amúgy igen leleményes görögök sem tudtak már kikerülni. Az 1774-ben kiadott rendelet szerint a továbbiakban csak azok folytathatták a kereskedést, akik a végleges megtelepedést vállalva esküt tesznek a Habsburg Birodalomra. A többi kereskedőnek el kellett hagynia az országot, s ezzel megszűntek a korábbi jelentős vámkedvezmények számukra. A jászkunsági 23 görögök nagy része ekkor a végleges megtelepedés mellett döntött. Sokan már korábban is itt éltek, bolti árusítással, haszonbérletekkel, hitelügyletekkel foglalkozva a helyi közösségek fontos tagjaivá váltak, s többnyire jó kapcsolatuk alakult ki a lakosokkal. A hűségeskü letételével még mindig nem zárult le véglegesen a régóta húzódó „görög kérdés". A Jászkunságba, s az ország más területeire is érkeztek a későbbi években is balkáni kereskedők, akiknek ellenőrzése azonban már sokkal szigorúbb volt mint korábban. Az egyes településeknek félévente kellett jelentést tenniük az ott tartózkodó görögökről, hasonló részletességgel mint az 1769-ben készült összeírás során, különösen azokról, akik még nem tettek esküt. Ilyen módon készült az 1780-as évről szóló összeírás is, amelyből a görögök számát illetően már megbízhatóbb képet kaphatunk az itt élő Pl. Andrea Kristóf jászberényi kereskedő iratai között található egy kb. 3 méter hosszúságú cérnával összefűzött tekercs, amely 14 db hasonló igazolást tartalmaz. SZML Jászkun Ker. Közig. ir. D Capsa XTV. Fasc. 11. No. 1. Erről bővebben: PAPP I. 1987. 312-315. p. Karcagon pl. már 1738-ban szerepel olyan adat a városi jegyzőkönyvben, mely szerint Görög János több év óta boltot bérel a városban. SZML Karcag város tanácsülési jegyzőkönyv 1736-1752.; Jászberényben 1737-ben három boltban árusítottak görögök. SZML Jászkun Ker. Közig. ir. D Capsa EL Fasc. 2. No. 8. 308
