Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 14. (Szolnok, 1999)

ADATTÁR - Benedek Gyula: Oklevelek Jász-Nagykun-Szolnok megye történetéből 1326-1524 / 229. o.

vegyétek értésül, hogy ugyanazon [Atkári] János Körű [Kewrew] falubirtoka ügyében az elébünk személyesen előálló felperesek Atkári Kompolt fía János és szülőanyja, nemkülönben a szintén személyesen előálló alperes István fia Miklós között az általunk, valamint az ország főpapjai és bárói végítélete és határozata alapján, ugyanazt a Körű falubirtokot [...] 3 a mondott [István fia] Miklós kezeiből és uradalmából maradéktalanul elvéve és kivéve a jelzett [Atkári] Jánosnak teljes joggal kell visszaadni; ezért hűségteknek erősen parancsoljuk jelenlegi [levelünkkel], miszerint küldjétek ki [a káptalani] embereteket közhitelű bizonyságként, akinek jelenlétében a Sólyom [Solom] nevezetű Péter, udvari apródunk, mint különös királyi ember [specialis homo regius] a mondott Körű falubirtok helyszínére [ad faciem dicte possessionis Kurew] érkezve az oda törvényesen összehívott és megjelent valamennyi szomszédja és határosa előtt iktassa be ugyanazt a Körű falubirtokot a mondott [Atkári] Jánosnak örökjogon való birtoklásra, a mondott [István fia] Miklós és más akárki ellentmondását figyelmen kívül hagyva; tudakolja meg ugyanott a királyi ember és a [káptalani] emberetek, hogy az említett falubirtok bevételének és jövedelmének mekkora a nagysága és hogy a fent említett Miklós mennyit szedett be ebből, amikor birtokolta; és végül az előrebocsájtottak rendjét - ahogy majd a végrehajtás történik - a királyi fenségnek hűségesen megírjátok; kiadatott Budán Szent Luca szűz ünnepén [december 13-án], az Úrnak 1384-dik évében Az oklevél 1385-dik évi átírás, latin nyelvű, teljes szövegű, jól olvasható. DL 7123 Itt a fordítás során a körmondatból "kiszorult" több mint fél oklevélsort hagytunk ki. 14,5 oklevélsor maradt ki, ami a váci káptalan jelentését foglalja magában. Ebből kiderül, hogy a beiktatás 1385. január 12-én megtörtént, a nyomozás szerint pedig István fia János - amíg Körű az övé volt - ajándék helyett negyven aranyforintot és a mindenkori termés kilencedét szedte be. 240

Next

/
Oldalképek
Tartalom