Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 14. (Szolnok, 1999)
TANULMÁNYOK - Botka János: A kun és jász népcsoporti jogok védelmezése a XVI. század közepétől a redemptióig / 9. o.
megállása meg nem engedhető, hogy ők a megyéhez semmi adófizetéssel nem tartoznak, mert ilyen időben kiváltképpen minden nemes embernek kell valamit adni, pedig ezek is csak nemes emberek, és nincs több szabadságuk. Portát nem rónak ... de értékek szerint, nem látom, miért ne kívánhatnának tőlük is valami keveset mind hadi szükségletre, mind koronaőrök fizetésére." Tiltakozásuk éppen arra irányult, hogy a megyétől függetlenül határoztasson meg saját tehertételük. A megyék célja ellentétes volt. Ők befolyásuk kiterjesztésén munkálkodtak, aminek fokát fel-felerősítette a jobbágyok jászkunok közé költözésének a megyékre gyakorolt kedvezőtlen hatása. Egyébként ugyanazt megfizette a Jászkunság is, amit törvényesen más országlakókra kivetettek, s a megyék keretén belül. így a rendkívüli hadisegélyeket, a harmincadon felüli félharmincadot is, mint pl. 1635, 1638, 1647-ben. (Ezek a kivetések általában 1-3 évre, vagy a jövő országgyűlésig maradtak érvényben.) 23 Az adatok döntően azt mutatják, hogy a harmincadot csaknem minden időkben megkövetelték tőlük. Az udvari kamara 1629. június 10-i nyilatkozatában tudatja a főkapitányukkal, hogy kiváltságleveleikben a harmincad (tricesima) szó benn nem foglaltatott, csak a vectigal (vám), ez alatt pedig harmincadot érteni nem lehet. Maga az egyik 60 éves kun ember is azt nyilatkozta ekkor, hogy a 70 évet élt apjával mindig barmokkal kereskedtek, de a harmincadot mindenkor megfizették, a vámoktól voltak mentesek. 2 ^ A harmincadkötelezettségük 1668-ban is élt. A réveken és a vámokon azonban 1667-ben is mentességet élveztek. 25 Az 1647. évi decretum (II.) 6. cikkelye alapján Heves és Pest megye taxa fizetés alá vette őket, folytonos tiltakozásuk ellenére. 1671-72-ben rovásadót fizettek. Az utóbbi évben Heves megye részére 1.200 forintot, melyet a törökök is sokalltak, s később 600 forintra mérsékelték. (A jászok 400 forintot, a nagykunok 200-at vállaltak.) Emellett jelentős censust fizettek a magyar kamarához, ajándékokat adtak, fizették a nádori tiszteletdíjat és a törököknek járó mindenféle szolgáltatást. 26 GYÁRFÁS I. 1885. 218., 239., 221-223. p. Uo. 219-220. p. OL. E - 312. Kamar. It. Városi és községi p. ellátott ir. a/6, cs. 20 - Jászkunság.; - A jászberényiek 1645. szeptember 13-i, utazási célra kiadott levele a város ("a mi jász nemzetségünk") harmincad-, rév- és vámmentességét tanúsítja, az 1622. évi decr. 48. (?) cikkelyére hivatkozva, amely a kiváltságolt mezővárosoknak ezt a jogot valóban biztosította. Valószínű Jászberény bírta a harmincadmentességi kiváltságot is. (OL. E 211. Jászkun ir. d. II. 35. Lymbus II. 113. csomó.; -BOTKAJ. 1988. 260-262. p.) MTT. 1608-1657: 449. p.; - BOTKA J. 1988. 293., 299., 306., 280. p. 21
