Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 14. (Szolnok, 1999)

TANULMÁNYOK - Botka János: A kun és jász népcsoporti jogok védelmezése a XVI. század közepétől a redemptióig / 9. o.

palatínust, aki az ö kérésüket is teljesítette: megerősítvén a nemes Jászságot "bíróságainak kiváltságában", valamint lakóit saját terményeik utáni rév-, várm és harmincad (!) mentességben. Sőt, a jászberényi és fényszarui küldöttek kérésére az ún. királyi kisebb haszonvételek, jelesen a csap-, mészárszék felállításának községi jogát is - mely régi jog és szokás volt - megújította.

17 Amikorra azonban a jászkun közösségek idáig eljutottak, át kellett élniük a 15 éves háború csapásait, az ezt követő "elbujdoklási évek" viszontagságait, továbbá az új honfoglalásnak is nevezhető visszatelepülés bizonytalanságát és veszélyeit. Ebben segítségükre volt az a körülmény, hogy 1608-ban újra lett nádora az országnak, s hogy e tisztséget 1667-ig folyamatosan be is töltötték. A nádori főhatóság és gondoskodás szervezettebb kormányzást és képviseletet biztosított számukra. Ennek bizonyosságát láthatjuk abban is, hogy a jász és kun koronajavak ügyeinek tényleges kezelésére bevezették az ún. jászkun főkapitány vagy másképpen nádori főkapitány intézményét. Az első jászkun főkapitányt - FENYVESI László szerint - még II. Mátyás nevezte ki Keczer András személyében (1610-1634),

18 akinek megértő gondoskodása döntő szerepet játszott a jászok és a kunok visszatelepedésében. Nemegyszer kezdeményezésére nyertek királyi megerősítést már a régi oklevelekben és a mindennapokban is egyre halványuló kiváltságaik is. A nádorok tehát nem személyesen kormányozták a Jászkunságot, hanem egy-egy familiárisuk által, akiket ők nevezhettek ki (nem a király). Ezt a jogosítványt az 1630. évi decretum (III.) 43. cikkelye biztosította számukra. Igaz, ez még nem jászkun főkapitányról rendelkezik, hanem a kunok kapitányáról, aki "az országlakók ellenében vétkesnek talált kunokat és jászokat elítélheti." E törvénytől származtathatjuk valójában a kunok és jászok jogszolgáltatásának tényleges összekapcsolódását, melyet az 1655. évi decretum (IV.) 44. cikkelye is megerősített.

19 Meg kell azonban jegyeznünk, hogy II. Ferdinánd 1631. szeptember 20-án kelt kiváltságlevelében Lipóczi Keczer András már "a kunok és philisteusok kapitánya" megnevezéssel szerepel. Sőt, GYÁRFÁS István szerint "korunkig megvan" (!) az első, 1616. augusztus 3-án kibocsátott oklevél, amelyben a nádor Keczer Andrásnak adja SZML. Jászberény város ir. 418. rsz. 1. cs. 16. sz.; - BOTKA J. 1988. 264-265. p. GYÁRFÁS I. 1885. 244-246. p.; - 1649. június 21-én a Kis- és Nagykunság, valamint a Jászságra vonatkozóan kiadott oklevele a harmincadmentességet (!) már nem foglalta magában. (Uo.) FENYVESI L. 1985. 252. p. MTT. 1608-1657:301., 613. p.; - GYÁRFÁS I. 1885. 185., 206., 211., 223. p. 19