Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 14. (Szolnok, 1999)

TANULMÁNYOK - Négyesy László: A vitézi rendről / 163. o.

adott társadalmi-politikai rendszer - megvédését célozta minden polgári radikális, szocialista, bolsevik gondolattal és mozgalommal szemben.

26 A nemzetvédelem feladatát a magyar faj, illetve a keresztény nemzeti állam védelmében határozták meg, "mind anyagi, mind erkölcsi tekintetben: védelmét a külellenség és az idegen fajok elnyomása ellen, a destruktív /bomlasztó, romboló/ eszmék és azok terjesztői ellen, akik a magyar fajt, annak erkölcsét, vallásosságát, nemzeti érzését, szokásait, nyelvét, jó faji tulajdonságait megmételyezik és ezzel a magyar keresztény nemzeti államot veszélyeztetik és tönkre akarják tenni".

27 A nemzetvédelmi tevékenység egymással szoros összefüggésben álló, egymást kiegészítő három tevékenységcsoportra tagolódott: a nevelő tevékenységre, a nemzetellenes /felforgató/ mozgalmak elleni küzdelemre és a megszabott propagandafeladatok végrehajtására. Ilyen módon egy sajátos elhárító és propaganda szervezet jött létre. A Vitézi Rend - vitézek, a várományosok, a vitézi család más tagjai a vitézi hierarchia megfelelő speciális szervein keresztül - ugyancsak beilleszkedett ebbe a szervezett nemzetvédelmi tevékenységbe, s ezt a már említett módszerek szerint teljesítette. A Vitézi Rendet azonban éppen az különbözteti meg a többi nemzetvédelmi szervezettől, hogy e speciális tevékenységet nemcsak az általános szabályok szerint folytatta. A Vitézi Rend a már említett nemzetvédelmi tevékenység megvalósítására azzal a sajátos rendi módszerrel törekedett, hogy a volt frontharcos elitből kiválogatott, politikailag és erkölcsileg megbízható csoport nacionalista-militarista kultuszával, anyagi jutalmazásával, a vitézi magatartásmódé 11 megkövetelésével és követendőként propagálásával a rendtagokat "példaként állították a nép elé, mint annak polgári és nemzetvédelmi vonatkozású dolgokban természetes vezetőit".

28 Ahhoz azonban, hogy a vitézi magatartásmodell kialakuljon és rögzítődjék, a rendi vezetés e magatartásmodell tanúsítását megkövetelte. A gyakorlatban ez csak úgy volt megvalósítható, ha a kötelezettek tevékenységét ilyen feladatokra rendelt hierarchia ellenőrizte, a kellő irányítást megadta, a rendtagok tevékenységét folyamatosan irányította, meghatározott követelményeket állított fel velük szemben rendi jogaik és kötelezettségeik megvalósulásán őrködött. GODÓ Ágnes - SZTANA Béla: A Horthy-rendszer katonai ideológiája. Bp. 1965. 57. p. Vitézek Lapja, 1942. január 17. A nemzetvédelem fogalma és erkölcsi alapja /vezércikk/. Kis Káté 1934. 23. p. 175